Nagy riadalmat és felháborodást váltott ki a szeptember 25-én meghozott törvény, mely a közszektorban dolgozók fizetésének korlátozására vonatkozik, az ugyanis elsősorban azokat érinti, akiknek eddig is alacsonyabb volt a fizetésük, vagyis az egyszerű dolgozókat. Bár az igazgatói fizetéseket 160 ezer dinárra korlátozták, azonban a sikeres ügyvitel után bónuszként akár harminc százalékkal növelhetik a bérüket.
A bérkorláttal egyébként az állami költségvetésben meglévő deficitet szeretnék ily módon lefedni. A szabadkai Önálló Szakszervezet ez ügyben máris reagált, és kérik a szeptember 29-én hatályba lépett törvény felülvizsgálatát, mely törvény egyébként a szakszervezet szerint vitatható.
Momčilo Petrović, a kommunális tevékenységek szakszervezetének szabadkai elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a szóban forgó törvény azokra az ügynökségekre és szervezetekre vonatkozik, melyek esetében a közügynökségekről szóló előírásokat alkalmazzák, továbbá vonatkozik a kötelező szociális biztosítóintézetekre, a közvállalatokra, melyek alapítója a szerb köztársaság, a tartomány vagy az önkormányzat, azokra a jogi személyekre, melyeket az állam, tartomány vagy az önkormányzat közvetlenül vagy közvetve ellenőriz, illetve olyan jogi személyekre, melyek bevételének több mint felét közpénzek alkotják. A törvény nem vonatkozik viszont a Szerb Nemzeti Bankra, a Repülésellenőrző Ügynökségre, a Korrupcióellenes Ügynökségre, az Állami Revíziós Intézetre, az Államkincstári Tanácsra, a versenytársakkal rendelkező közvállalatokra, a felsőoktatási és tudományos intézetekre, valamint kivételt képeznek azok a személyek, akiknek munkája közvetlenül befolyásolja a légi közlekedés biztonságát, illetve kivételek az információs technológia szakemberei.
– A kommunális közvállalataink egyike sincs az állami, tartományi vagy az önkormányzati költségvetés terhén, ezek a vállalatok magukat tartják el az általuk végzett szolgáltatások megfizettetésén keresztül. A bérek korlátozására vonatkozó törvény harmadik szakasza alapján ezt a törvényt az állami alkalmazottak esetében kell alkalmazni, vagyis akik kísérő vagy kisegítő munkákat végeznek, illetve azokra a dolgozókra vonatkozik, akik a meghatározott kategóriák közül az első öt csoportba tartoznak, ez pedig azt jelenti, hogy a kommunális vállalatok dolgozóinak nyolcvan százalékát érinti a probléma. A kommunális közvállalatokban dolgozókat azonban nem lehet összehasonlítani más a közalkalmazottakkal, hiszen itt alapvető tevékenységek végzéséről beszélünk, mint a vízellátás, a szemételhordás, kémények tisztán tartása, fűtés vagy a városi autóbuszok karbantartása. A törvény sok helyen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, ugyanakkor ellentétben áll a munkaügyi törvénnyel, a közvállalatokról és a kommunális tevékenységekről szóló törvénnyel, és a kollektív szerződésekkel, vagyis ennek betartásával más törvényeket sértünk meg, ugyanakkor hatalmas pénzbüntetéseket helyeztek kilátásba, ha a közvállalatok nem tesznek eleget a bérkorlátozásnak – magyarázta Momčilo Petrović.
A törvény elsősorban a szakképzett, félszakképzett és szakképzettség nélküli dolgozókat érinti, így például a szakképesítéssel nem rendelkező munkások fizetése ezentúl nem haladhatja meg a 18.450 dinárt, ami eleve nem éri el a szerbiai minimálbért, és a dolgozóknak átlagosan 20–40 százalékos bércsökkenéssel kell szembesülniük.
Ma délelőtt tizenegy órától a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamarában egy közvitát is tartanak a bérkorlátozással kapcsolatban, melyre meghívták a kommunális közvállalatok és a kamara területéhez tartozó önkormányzatok képviselőit is. |
Éppen ezért a szakszervezet a napokban tartott gyűlést, melyen áttanulmányozták a kérdéses törvényt, s több határozatot is hoztak ezzel kapcsolatban. Elsőként írásban fordulnak a köztársasági parlamenthez, azzal a kéréssel, hogy halassza el és vizsgálja felül a bérek korlátozására vonatkozó törvény alkalmazását, illetve a köztársasági képviselővel rendelkező politikai pártoktól azt kérik, mérjék fel, hogy a törvény milyen hatással lehet a kommunális tevékenységekre, és tegyenek meg mindent, hogy annak ne legyenek negatív következményei. Amennyiben nem hajlandók eleget tenni a követeléseiknek, és a közvállalatok dolgozóinak októberi bérét a vitatható törvény alapján fizetik ki, figyelmeztető sztrájkba lépnek. Szeretnének a polgármesterrel is tárgyalni ez ügyben, és az alapítót arra kérik, folytatódjanak a tárgyalások az egyéni kollektív szerződésekkel kapcsolatban, illetve támogatják a Vajdasági Kommunális Tevékenységek Szakszervezetének indítványát, melyben a bérek korlátozására vonatkozó törvény alkotmányosságának és törvényességének kivizsgálását követelik.
