A Roma Edukációs Központ a belgrádi Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatásával az elmúlt egy évben a roma közösség tagjainak inklúzióját elősegítő programokat valósított meg elsősorban Szabadkán és Vajdaság északi részén található településeken. Az eredmények kézzel foghatóak: Csantavéren több mint harminc romának személyi igazolványt készítettek, ennek köszönhetően munkát tudnak vállalni, és nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottság is alakult. Horgoson utat építettek, a Zorka helyi közösségben pedig – a Pescsara helyi közösség mintájára – megindul majd a felnőttek oktatása.
A romák általában hatszor szegényebbek a legszegényebb nem roma nemzetiségű polgárnál (Molnár Edvárd felvétele)
A Roma Edukációs Központ tegnap szervezett tanácskozást a roma egyesületek, civil szervezetek, fiatalok számára, ahol bemutatta ezeket az eredményeket, és azokról a fontos lépésekről beszéltek, amelyek a jövőben még jobbá tudják tenni a roma közösség, és ezáltal az egész társadalom mindennapjait.
Szabadkán egyre több gyermek jár iskola-előkészítőbe, most összesen 75 középiskolás diákunk és 15 egyetemi hallgatónk van Szabadkán egyre több gyermek jár iskola-előkészítőbe, most összesen 75 középiskolás diákunk és 15 egyetemi hallgatónk van |
Mint azt Stevan Nikolić, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, a többségi nemzet tagjai a Zorka, Csantavér, Horgos településeken az egyre szaporodó lopások és a polgárok biztonságának veszélyeztetése okán polgárőrséget szerettek volna bevezetni, és ezekkel a bűntényekkel egyértelműen a roma közösséget vádolták, de soha sem derült ki pontosan, hogy az elkövetők minden esetben romák-e.
Kern Sólya Mária, a városi képviselő-testület elnök asszonya a konferencia részvevőit köszöntve elmondta, fontosnak tartja, hogy az érzékenynek tűnő témákat ne söpörjük a szőnyeg alá, hanem egymást és egymás kultúráját megismerve elkezdjünk velük foglalkozni.
Stevan Nikolić kiemelte, fontos lenne, hogy működjön Szabadkán a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanács, amely ugyan néhány évvel ezelőtt létezett, de soha sem működött a gyakorlatban. Ennek a tanácsnak mindenképpen kellene hogy legyen egy roma nemzetiségű tagja is. Kern Sólya Mária hangsúlyozta, igyekeznek minél előbb kinevezni ennek a tanácsnak az új tagjait.
Az elmúlt egy évben zajló inklúziós programnak olyan kézzel fogható eredményei is voltak, mint például a horgosi Dankó Pista utcának rendbetétele, amely esős idő esetén járhatatlan volt. Ebben az utcában a romák maguk ástak árkokat a víz elvezetésére, a helyi közösség pedig a kőzúzalékot és munkagépeket biztosította. Horgoson ebben az évben a romák is képviseltették magukat a szüreti napokon, ahol verset mondtak, és népviseletben táncokat mutattak be. Csantavéren személyi igazolványokat készíttettek azoknak, akik évek óta anélkül éltek, így hivatalosan még csak idénymunkát sem tudtak vállalni. A jövőben mindenképp mindegyik helyi közösségben szükség lenne nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanácsra – ilyen 2006 óta működik sikeresen a Pescsara helyi közösségben – amely jó példaként szolgál. Ebben a helyi közösségben indult meg a felnőttek oktatása is, s azt a Zorka helyi közösségben is hamarosan bevezetik.
