A dolgozók egyre többször vannak kitéve mobbingnak, fenyegetésnek, kizsákmányolásnak, sőt néha fizikai erőszaknak is a munkaadó részéről. Kiszolgáltatott helyzetben vannak, és nem mernek szembeszállni a főnökükkel, mert attól félnek, elveszítik munkahelyüket. Ezért sokszor már csak akkor tesznek panaszt az ombudsmannál, ha munkaviszonyuk megszűnik. Pedig ekkor már késő.
A városi ombudsmanhoz legtöbbször olyan esetekkel fordulnak, ahol a munkajog sérül, és főként ezek a panaszok kerülnek végül a bíróság elé is.
– A munkaadók egyre arrogánsabbak, gőgösen viselkednek a dolgozókkal, mert gazdaságilag erősebbek náluk, nem fizetik ki a béreket vagy a végkielégítést, törvénytelenül mondanak fel dolgozóiknak, megtiltják, hogy a munkás a gyár területére lépjen. Nem egyszer megesik az is, hogy az igazságtalan munkaelosztással lehetetlenné teszik, hogy a dolgozó teljesítse a normát, így egy idő után könnyen felesleges munkaerővé válhat. Az idén először két olyan eset is előfordult, hogy amikor a dolgozó a bérét követelte, a munkaadó fizikailag bántalmazta. Ilyen korábban még sosem történt. A legfontosabb, hogy ilyen esetekben a sértett rögtön reagáljon, és forduljon hozzánk panaszával, hogy lépéseket tehessünk az ügyben – mondja Zlatko Marosiuk, Szabadka város polgári jogvédője, kiemelve, az általuk nyújtott segítség, tanács, mediáció, és ha szükséges, a jogi képviselet is, ingyenes.
Az ombudsman szorosan együttműködik a munkafelügyelőséggel, amely úgyszintén próbál közvetítőként is részt venni a problémás esetekben, mely leggyakrabban a törvénytelen felmondásokból ered. Bár nagyon sokan feketén dolgoznak, így a felmondás sem lehet formális és hivatalos, de ezeket a feketén dolgozókat még a felügyelőség is védelmezi, és ha a munkaadó megsérti az emberi jogaikat, a sértetteknek joguk van panaszt tenni ellenük, ám az ombudsman csak addig segíthet nekik, amíg munkaviszonyban vannak, mert később a polgári jogvédő és a felügyelőség is tehetetlen. Marosiuk még hozzátette, a bérek és végkielégítések kifizetésének késlekedése, elmaradása is igen gyakori probléma, de ezen a téren sikerült nagyot lépni előre, ugyanis az eddigi értelmezés szerint ahhoz, hogy a munkanélkülivé vált személy jogot formáljon a munkanélkülieknek folyósított segélyre, a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálathoz benyújtandó dokumentumok között szerepelnie kellett egy nyilatkozatnak is arról, hogy lemond a végkielégítésről, mely munkaerő-felesleggé vált személynek jár. A szabadkai iroda egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült elérniük, hogy ez a nyilatkozat ne képezze a kötelezően benyújtandó dokumentáció részét, és ez már az egész országban érvényben van.
– Mintegy háromszázötven újzsedniki és csantavéri idénymunkás esetével foglalkozunk jelenleg, akik az egész nyarat végigdolgozták, de a mai napig nem kapták meg ezért a bérüket. A munkaadó összesen mintegy 1,3 millió dinárral tartozik nekik. Ezt az ügyet mediáción keresztül, vagyis békés úton próbáljuk rendezni, hogy ne kerüljön sor pereskedésre és az emberek az ünnepekig kézhez kapják a fizetésüket. A November 29, de a Solid cipőgyár munkásainak ügyében is közreműködtünk már, de például a Sever dolgozóiért már nem tehetünk semmit, mert van ügyvédjük, aki képviseli az érdekeiket, és ezekkel az esetekkel mi már nem foglalkozhatunk – emelte ki az ombudsman.
