A Kék Zónák előadássorozat legutóbbi alkalmán a Bibliáról, mint a világ legrégebbi egészségkódexéről esett szó. Az előadáson dr. Ősz Farkas Ernő, gyógyszerész és főiskolai adjunktus beszélt Semmelweis Ignác magyar orvosról, aki megfigyelések útján jutott el azokra az alaptézisekre, melyeket ma már egyértelműen a mindennapok részeként alkalmazunk. Ilyen többek között a kézmosás és a kézfertőtlenítés, a vírusok, baktériumok, illetve fertőzések elkerüléséért. A neves orvost az előadó párhuzamba hozta Mózessel, a bibliai ószövetség egyik főalakjával. A gyógyszerész elmondta, hogy a mai kutatások alátámasztották a Bibliában leírtakat.
– A Szentírás egy olyan könyv, ahol még az életmóddal kapcsolatban is olyan információkat találunk, melyeket napjainkban a bizonyíték-alapú tudományok alátámasztottak. Az előadásomban elhangzott, hogy Semmelweis Ignác nem hívő, hanem tudós emberként rájött az ok-okozati összefüggésekre megfigyelései alapján, ám ezek már ott voltak Mózes könyvében 3500 évvel korábban. Ilyenek például a személyi higiénia, a karantén, vagy az illemhely elkülönítése a közösségtől. Sokan azt gondolják, hogy nincs helye a hitnek ott, ahol reprodukálható kísérleteket végzünk, és a számok, illetve a megfigyelések a mérvadóak. Lehet, hogy senki sem gondol bele abba, hogy a természeti törvények felettünk állnak, nem a tudósok határozzák meg, hogy azok létezzenek, nem is ők idézik elő őket. A hit pedig néha kizárja a tudományt, mert azt vallja, hogy nincs szüksége bizonyítékra, hiszen elhisszük, hogy az a dolog létezik. Ezért tettem párhuzamba Semmelweist és Mózest. Véleményem szerint nagyon jól megfér egymás mellett a hit és a tudomány, sőt kiegészítik egymást – hangzott el az előadótól.
A hit gyakorlása kiemelt helyen áll azokon a helyeken, ahol kimagaslóan magas életkorú személyek laknak, azaz a kék zónákban.
– Mind az öt kék zónában vannak spirituális elemek. Nem csak arról szól a történet, hogy mit eszünk és mit iszunk, illetve hogy mozognak-e eleget, hanem mind az öt helyen vallásos értékrendet követnek. Okinawán például az életcél, a reménység, az a felfogás, hogy van helyem, célom, van értelme az életemnek. Ez egy spirituális érték. Ikarián kifejezetten fontos a vallási ünnepek szerepe, illetve az ehhez kapcsolódó böjt. Nikoyán a plan de vita, ami ugyancsak az élet értelmére összpontosít, az értékrendet, a hagyományokat és az identitást veszik nagyon komolyan. Loma Lindán pedig egy adventista közösség él, egy Szabadka méretű városban, ami ennek a hitnek a jelenléte által vált kék zónává. Náluk minden héten megvan a nyugalomnap, gyakorolják a hitüket, közösségbe járnak, imádkoznak. Tudósok kutatásai eredményei jelzik, hogy a spiritualitásnak óriási szerepe van a hosszú élet elérésében. Egyes viselkedéstudományi tanszékeken bizonyították, hogy a vallásos emberek kevésbé betegszenek meg, kevésbé esnek depresszióba, gyorsabban gyógyulnak meg. Ezeket a vizsgálatokat többször is megismételték már a világ számos pontján. A hit gyakorlása stresszkezelő és gyógyító hatású. Ma már ezek nem tabutémák. Az epigenetika is alátámasztja, hogy a hitnek és a meggyőződésnek szerepe van abban, hogy milyen génsorokat kapcsolunk be és ki, ez pedig a hosszú életre van hatással – fejtette ki gondolatait a szakember.
Mint mondta, a tudomány már széleskörűen elfogadja, hogy a lelkiség megélése, illetve a vallás gyakorlása nagyon pozitív hatással van az egészségmegőrzésre.
Nyitókép: Gál Hermina felvétele
