Régi bölcsesség, és minden bizonnyal jómagam is többször elmondtam, és talán ugyanannyiszor leírtam, hogy a májusi eső aranyat ér. A hosszú ideig tartó megfigyelés eredményeként létrejövő népi mondás valóságtartalmával eddig talán senki sem szállt vitába, annak ellenére, hogy a kultúrnövényeink palettája az utóbbi időben egyre színesedik. Aki a mezőgazdaságból él, annak létkérdés, hogy májusban esik-e eső, ugyanakkor létkérdés a nem mezőgazdaságból élők számára is, hisz a terméseredmények milyensége, ha tetszik, ha nem, kihat az egész társadalomra. A 2019-es év igencsak különösen alakult eddig, hisz egy viszonylag száraz telet egy rendkívül száraz tavasz követett, viszont a május meghozta a csapadékot, de mivel egy másik népi bölcsesség szerint jóból is megárt a sok, a rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű esőnek már negatív hatásai is vannak.
A vízzel borított területeken elpusztulhatnak a növények (Fotó: Gergely Árpád)
Hétfőtől szerdáig Szabadka Város területén is rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott, és az ezzel párhuzamosan jelentkező hőmérséklet-csökkenés rossz hatással lehet a vetésekre. A palicsi meteorológiai állomástól kapott adatok szerint hétfőn négyzetméterenként 13,1 milliméternyi csapadék hullott, míg kedden 10,3, a legtöbb eső szerdán volt, négyzetméterenként 38,5 liter, de az esőnek csütörtök reggelre is maradt négyzetméterenként 2 milliméternyi utánpótlása. Vasárnap a legmagasabb hőmérséklet 25 °C volt, és ezt követően hőmérséklet-csökkenést tapasztalhattunk, hisz hétfőn 22 °C-ot mértek, kedden csak 9 °C-ot, a szerdai középhőmérséklet pedig 11 °C volt. A hét elején közepes erősségű szél fújt, kedden másodpercenkénti 15, szerdán 12 méteres sebességgel. Itt jegyezzük meg, hogy a viharos erejű szél 17,2-es erősségnél kezdődik, és a biztosítótársaságoknál csak efölött lehet viharkárokat bejelenteni.
Az őszi vetésű búza esetében az eső már későn érkezett, és minden bizonnyal ott terméskieséssel kell számolnunk, míg a kukorica és napraforgó esetében hőmérséklet-emelkedésre lenne szükség, tudtuk meg Osztrogonác Simontól, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagjától, aki azt is elmondta, hogy a körülmények romlása már az ősszel megkezdődött.
– Ami az aszályt illeti, a problémák az ősszel kezdődtek. Szeptember és december között az átlagosnál jóval kevesebb, annak csupán 10 százalékát kitevő eső esett. A kalászosok vetőmagja száraz talajba került, és rosszul fejlődött. A tél viszonylag csapadékosan indult, és úgy tűnt, hogy ez helyrehozza a vetéseket, és tavaszra jó kondícióba kerülnek a kalászosok és az olajrepce is. Aztán sajnos február közepétől májusig a környéket aszály sújtotta. Ennek az lett a következménye, hogy a búzán már az eső sem igazán tudott segíteni. Április közepén befejeződött a kukorica és a napraforgó vetése, és vártuk a csapadékot, ami most megérkezett. Talán egy kicsit több is a kelleténél, de ami a nagyobb problémát jelenti, az az alacsony hőmérséklet. A kukorica és a napraforgó is kikelt, de mivel mindkét növény kedveli a meleget, a rendes fejlődéshez magasabb hőmérsékletre lenne szükség. A gyümölcsösökben sem sokkal jobb a helyzet, sokan már április végén bekapcsolták az öntözőrendszereket, most pedig a kiadós csapadék miatt gyakrabban kell permetezniük – mondta a tanácsos.
Osztrogonác Simon emellett azt is elmondta, hogy Szabadka Város területén és környékén nem volt szükség a jégvédelmi rakéták használatára.
Az előrejelzések alapján az elkövetkező napokban felmelegedés várható. Szombaton, vasárnap és hétfőn a legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 25 °C-ot is, ezt követően azonban újabb csapadékos időszakra, és ezzel párhuzamosan a hőmérséklet csökkenésére van kilátás.
