Becslések szerint a jég évente 40 millió eurós kárt okoz a szerbiai gazdáknak. Szerdán Szabadkán és környékén komoly jégeső esett, és habár az első információk arról szóltak, hogy a mezőgazdasági termőterületeken nem keletkezett komolyabb kár. Mára kiderült, hogy a Kisbajmoknál, és a Szabadkától nyugatra eső területeken mind a gabonában és a kapás növényekben, mind pedig a gyümölcsösökben nagy pusztítást vitt végbe. Mindez okot ad arra, hogy ismét szót ejtsünk a jégvédelemről, amely, mint ismeretes, komoly nehézségekkel küzd, mivel több rakétakilövő állomás nem működik dolgozók hiánya miatt.
Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja újságírói kérdésre elmondta, hogy a jégvédelmi rendszer ezúttal a keletkezettnél is komolyabb károkat akadályozott meg.
(Fotó: Gergely Árpád)
– A tavaly összesen 47 jégvédelmi rakétát lőttek ki Szabadka város környékén, míg szerdán egy óra alatt 11 állomásról 77-et. Szabadka Város területén összesen 23 kilövőállomás van. Ebből 5 már évek óta nem működik, mivel azokon olyan mértékű károk keletkeztek, hogy azokat már nem lehet helyrehozni. A 18 működőképes állomásból csak 11-en van kilövőnk, a többi nem működik, mivel nincs, aki ott dolgozzon. Hogy mi történt volna, ha nincs ez a 11 állomás, azt csak feltételezni lehet, mindenesetre én meg vagyok győződve róla, hogy ez esetben a jégvédelmi állomásokról kilőtt rakéták sokat segítettek. Ezt mutatja az is, hogy többek között a kisbajmoki és a palicsi kilövőállomás sem működik, és itt keletkeztek a legnagyobb gondok. A problémát az okozza, hogy havi 14 000 dinárért nem tudunk olyan munkásokat találni, akik 24 órás ügyeletet vállalnának – fogalmazott Osztrogonác.
Az időjárási-előrejelzések alapján az elkövetkező időszakban is folytatódik a változékony időjárás. A tanácsos elmondása szerint jégvédelmi rakétákból nincs hiány.
(Fotó: Gergely Árpád)
– Szerdán tapasztalhattuk ezt a katasztrofális időjárást, és csütörtökön reggel már az összes állomást felszerelték újabb kilenc rakétával, mivel minden állomáson egyszerre csak ennyi rakétát szabad tárolni. A tizenegy állomás jelen pillanatban is működőképes. A jégvédelmi rendszert a belügyminisztérium keretén belül működtetik, a városnak a rakéták beszerzésében, illetve a munkások beszervezésében, bérezésében van szerepe. Korábban gondot jelentett, hogy nincs elegendő jégvédelmi rakéta, de szerencsére ez mára megváltozott, és a városi költségvetésben 2 millió dinárt különítettünk el rakéták vásárlására. Ebből a szempontból megnyugtató a helyzet. A szerdai esetet követően elkezdtük a közbeszerzési pályázat kiírását, hogy a város pénzéből újabb rakétákat vegyünk, hogy az év végéig biztosítsuk a rendszer működését. Emellett úgy tűnik, hogy a közeljövőben a csantavéri állomást sikerül újból beüzemelni – mondta Osztrogonác.
A Szabadkán és környékén keletkezett károkról egyelőre nincsenek becslések, de a mezőgazdasági titkárság információi szerint Kisbosznia területén körülbelül 1000 hektárt vert el a jég, a napraforgó ültetvényekben hatalmas a kár, de az árpaföldek is megsínylették a jeget. Emellett Palics és Hajdújárás között az almásokban keletkeztek tetemes károk. Szabadkán az idén négyzetméterenként körülbelül 270 milliméter csapadék esett, ami az átlag alatt van. A májusi kiadós esőzések a kalászosok állapotán nem javítottak, így ott terméskiesés várható, viszont annak, hogy a növények nem nőttek magasra, pozitív oldala is van, mivel a nagy mennyiségű csapadék nem fekteti el a növényeket. Viszont a különböző gombás megbetegedésekre, így például a fuzáriumra jobban oda kell figyelni.
Vitković Aleksandar, a Városi Közigazgatás Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárság titkárának elmondása szerint a jégkárok csökkentésének a jégvédelmi rakéták mellett egyéb módjai is vannak. A gyümölcsösök esetében hatékony lehet a jégvédelmi hálók elhelyezése, amire tartományi szinten pályázatokat is kiírnak, ugyanakkor rendkívül fontos lenne, hogy a termelők biztosítsák a termőterületeiket.
– Tudjuk, hogy a termelők nehéz helyzetben vannak, viszont a biztosítás értéke nem feltételez akkora összeget, hogy azt ne érje meg megkötni, hiszen az egyéb befektetéseknek csak egy alacsony százalékát teszi ki. A jégvédelmi rakéták kilövésével csak csökkenteni lehet a jégszemek nagyságát, nagyon kicsi az esélye annak, hogy teljesen szét lehessen lőni azokat – fogalmazott Vitković Aleksandar.
