Vasárnap Szabadka Város területén helyi közösségi választásokat tartottak, amelyek során 37 helyi közösség tanácsának összetételéről dönthettek a polgárok. A választásokon való részvételi arány megközelítőleg 17 százalékos volt, és két helyi közösség kivételével a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt alkotta koalíció szerezte meg a legtöbb szavazatot.
A vasárnapi választások eredményét kedden egy sajtótájékoztató keretein belül Horvát Tímea, a VMSZ szabadkai városi szervezetének elnöke értékelte.
Horvát Tímea elmondta: jó döntés volt az, hogy a VMSZ az SZHP-vel közös listát indított, és ezt a polgárok felismerték és szavazatukkal támogatták. A közös lista állítása mellett szólt az is, hogy helyi közösségi szinten a közös feladatok elvégzése, és a megkezdett projektumok folytatása is összefogást igényel.
A VMSZ szabadkai szervezetének elnöke elmondta, hogy a választások eredményeként a VMSZ és az SZHP listája az 501 mandátumból 441 mandátumot tudott megszerezni. A koalíciós megállapodások értelmében tíz helyi közösség esetében a VMSZ delegálja a helyi közösség tanácsának elnökét, illetve további 12 helyi közösségben a tanácselnök helyettesét. A 441 mandátumból a VMSZ 154 mandátumot szerzett.
– A VMSZ számára mindig is fontosak voltak a helyi közösségek, és a helyi közösségek által irányított szervekben való részvétel, hiszen nem mindegy, hogy helyi közösségeinket milyen emberek vezetik. A most elért eredmények azt biztosítják, hogy a helyi közösségeket a mi embereink fogják vezetni, a mi programjainkat fogják megvalósítani, valamint a magyar közösség, és a szabadkai polgárok érdekeit képviselve fognak tevékenykedni. Tudjuk, hogy a helyi közösségek hatásköre az utóbbi időben lecsökkent, de számunkra mindig is, a kültelepüléseken pedig különösen fontos volt, hogy a helyi közösségeket életben tartsuk, közösségi szintű rendezvényeket szervezzünk, és hogy éltessük a kisközösségeket. Ez a cél egyesített bennünket – fogalmazott Horvát Tímea.
A sajtótájékoztatón szóba került az alacsony részvétel is, illetve azon tény is, hogy több szervezet, párt is a választások bojkottjára szólította fel a polgárokat.
– A helyi közösségekre vonatkozó törvények nem változtak az elmúlt négy évhez képest, tehát az indulás lehetősége mindenki számára nyitva állt, és mindenkinek ugyanazon feltételeknek kellett megfelelniük. Éppen ezért a VMSZ okolható a legkevésbé azért, hogy 22 helyi közösség esetében csupán egyetlen lista szerepelt a szavazócédulákon. Aki nem tudta teljesíteni a feltételeket, ahelyett hogy bevallaná a tehetetlenségét, arra kérte az embereket, hogy bojkottálják a választásokat, és azt az üzenetet közvetítette a választópolgárok felé, hogy nem fontosak számára a helyi közösségek, és azok az emberek, akik a kisközösségeket éltetik – mondta Horvát Tímea.
A lakosság megtartása Királyhalmán egy listára szavazhattak a választópolgárok, így a helyi közösség tanácsába a VMSZ és az SZHP jelöltjei kerültek be. A kilenctagú tanácsot a jövőben a VMSZ nyolc és az SZHP egy képviselője alkotja. Lapunk kérdésére válaszolva Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség tanácsának régi/új elnöke elmondta, hogy a legfontosabb feladatuk a lakosság megtartása. – Az elmúlt időszak legnagyobb eredményének azt tartom, hogy sikerült megtartanunk a lakosságot. Az elvándorlás igen komoly méretű, és úgy gondolom, hogy a legtöbb kistelepülés szembesül ezzel a problémával. A Prosperitati Alapítvány támogatásának köszönhetően sok fiatal vásárolt Királyhalmán házat, ideköltöztek, itt szeretnének élni, és reméljük, hogy ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. A terveink között szerepel, hogy a hagyományainkat, illetve a hagyományos rendezvényeinket megtartsuk az eljövendő generációk számára. Szerencsénkre most a helyi közösség tanácsa is úgy állt össze, hogy több fiatal is bekerült, akiknek ugyan még ismerkedniük kell a helyi közösségek munkájával, de úgy gondolom, hogy gyorsan bele fognak tanulni, hisz olyan személyekről van szó, akik már korábban bizonyítottak, és eddig is a település számára fontos munkát végeztek. Úgy gondolom, a helyi közösség feladata, hogy összekötő szerepet töltsön be a lakosok és a helyi önkormányzat, sőt a magasabb szintek között – nyilatkozta Katona Róbert. |