Probléma helyett nyersanyag

Az Európai Unió szerbiai delegációja, a szerbiai Európai Integrációs Minisztériummal és a Környezetvédelmi Minisztériummal karöltve június 12-én kezdte meg Nézz szét magad körül elnevezésű kampányát, amelynek célja, hogy bemutassa és népszerűsítse azon eredményeket, amelyeket az EU támogatásával értek el Szerbiában a környezetvédelem területén, illetve hogy felhívják a polgárok figyelmét a természet megóvásának fontosságára. A kampány keretén belül szerdán Szabadkán Zöld napot tartottak, amelynek részeként az EU delegációja megtekintette a Regionális Hulladéktároló Kft. Békova és Orom közötti központi telephelyét, valamint megbeszélést folytattak Szabadka polgármesterével, Bogdan Labannal.

A Regionális Hulladéktároló Kft. története több mint tízéves múltra tekint vissza, és a teljes rendszer kiépítésében a legnagyobb előrelépés 2011-ben történt, amikor az EU az előcsatlakozási alapból mintegy 20 millió eurót hagyott jóvá a regionális hulladékgazdálkodási komplexum és az átrakóállomások felépítésére, a regionális hulladéktároló műszaki felszerelésére, valamint teherautók beszerzésére. Az azóta eltelt időszakban felépült a hulladéktároló központi telephelye, ugyanakkor Magyarkanizsán, Zentán és Topolyán átrakóállomások épültek, míg Törökkanizsa, Csóka és Kishegyes területén hulladékudvart hoztak létre, valamint megtörtént a szükséges berendezések, járművek beszerzése is. Július elsejétől a rendszer tesztelése van folyamatban, és várhatóan szeptember elsején megkezdődik a próbaüzem is.

A hulladéktároló központi telephelyének megtekintése alkalmával Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője az újságíróknak elmondta, hogy az elmúlt időszakban több szerbiai városban járt, hogy felhívja a polgárok figyelmét arra, hogy aktívan vegyék ki a részüket a környezet megóvásából, és ebből a szempontból a Regionális Hulladéktároló üzembe helyezése rendkívül nagy jelentőséggel bír, hisz hét helyi önkormányzat hulladékgazdálkodását segíti.

– A Regionális Hulladéktároló lenyűgöző mind a méreteit, mind pedig a szolgáltatásainak minőségét tekintve, hiszen hét község több mint negyed millió polgárának szükségleteit elégíti ki. Az ezen projektum megvalósításában nyújtott támogatás csak egy részét képezi annak, amit az EU nyújt Szerbiának annak érdekében, hogy megvalósíthassa környezetvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit. Az elmúlt 15 évben az EU több mint 400 millió értékben támogatta Szerbia környezetvédelmi projektumait. A környezetvédelem nemcsak néhány emberre vonatkozik, hanem fontos lenne, ha minden ember gondolkodásában helyet kapna. A környezetvédelem nagy szerepet játszik Szerbia EU-s csatlakozási folyamatában is, hisz a 27. fejezet az egyik legkomplexebb fejezet, amelynek szakmai, politikai és gazdasági oldala is van, és a helyi, valamint a magasabb szintű vezetés közötti szoros együttműködést igényel – fogalmazott Sem Fabrizi.

Góli Csilla, a Regionális Hulladéktároló igazgatója elmondta, hogy a hulladéktároló az EU egyik legnagyobb beruházása Szerbiában, és büszkék lehetünk arra, ami 2015 óta felépült a régióban.

– A projektum összértéke 24 millió euró, aminek 85 százalékát az EU biztosította vissza nem térítendő támogatás formájában, míg a fennmaradó 15 százalékot a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül a szerb állam, illetve a projektumban részt vevő hét helyi önkormányzat költségvetéséből biztosították. Ez utóbbit egyelőre nem használtuk fel teljes egészében, hisz a helyi kapacitások jövőbeli növelése elkerülhetetlen, mivel az a célunk, hogy a régió egésze bekapcsolódjon a rendszerbe. Július elsején megkezdtük a rendszer tesztelését, néhány hiányosságot is felfedeztünk, és arra kértük az EU delegációját, hogy az elkövetkező egy évben is kövessék a tevékenységünket, hogy minél hatékonyabban tudjunk működni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a régió kommunális rendszerében is nagy átalakításokra van szükség, és a hulladék begyűjtését végző cégeknek is nagy szerepük van a rendszer működtetésében, főleg akkor, ha bevezetjük az úgynevezett kétkukás rendszert, másrészt a polgárok részéről is szemléletváltásra van szükség – fogalmazott az igazgatónő. Góli Csilla emellett arra is kitért, hogy a közelmúltban megkezdett tesztelési fázis várhatóan két hónapot vesz igénybe, és szeptember elsején megindulhat a próbaüzem, ami legfeljebb egy évig tarthat.

Carlo Lo Cascio, Olaszország belgrádi nagykövete a médiának elmondta, hogy az EU Szerbia legnagyobb támogatója, és hangot adott azon véleményének, miszerint a hulladéktároló nagyban hozzájárul az itt élők életminőségének javulásához.

Filip Abramović környezetvédelmi miniszterhelyettes elmondása szerint örömmel együttműködnek az EU küldötteivel annak érdekében, hogy a hazai környezetvédelmi törvényeket összhangba hozzák az Unióéval. Szerbia területén a tervek szerint 24 hulladékgazdálkodási központ épül ki, és ezek közül a szabadkai az első, amelynek megvalósítása befejeződött, és a miniszterhelyettes szavai szerint a céljuk az, hogy a hulladékra ne problémaként, hanem nyersanyagként tekintsünk.

A helyi önkormányzat képviseletében Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere az újságíróknak nyilatkozva kifejtette, hogy a hulladéktároló üzembe helyezésével egy új kaland kezdődik el, amely a polgárok és a helyi önkormányzat számára is kihívásokat tartogat. Az alpolgármester kihangsúlyozta, hogy Szabadka Város emellett egy másik környezetvédelmi projektumot is elindít a közeljövőben, amely a Palicsi- és a Ludasi-tó biodiverzitásának megőrzését célozza meg, és amelynek soron következő szakaszában Palicson sor kerül a szennyvízhálózat kiépítésére.

Az EU és a Környezetvédelmi Minisztérium küldöttei ezt követően a városházán szakmai jellegű megbeszélést folytattak Bogdan Labannal, majd a Szabadegyetemen pódiumbeszélgetésre került sor a környezetvédelem témájában.