Szélmalomharc a szeméthegyekkel

Az utóbbi időben szerencsére egyre több szó esik a környezetvédelemről, illetve arról, hogy az ember milyen módon veheti ki a részét a természet megóvásából. Ez utóbbinak legegyszerűbb módja, ha nem szemetelünk, vagyis a keletkezett hulladékot az arra a célra fenntartott hivatalos szeméttelepekre juttatjuk el valamilyen módon. Úgy tűnik azonban, hogy ez nincs elég mélyen belekódolva a tudatunkba, hisz a mái napig vannak olyan polgártársaink, akik az általuk felhalmozott szemetet nem az erre a célra szolgáló helyszínekre viszik ki, hanem ahol jónak látják, kiöntik a szemetesek tartalmát, és ezzel is hozzájárulnak az illegális szeméttelepek szaporodásához, illetve növekedéséhez.

Szabadka város területén egy korábbi felmérés szerint több mint húsz illegális szeméttelep alakult ki, és nincs olyan helyi közösség, ahol ne tartanának nyilván legalább egy ilyen hulladéklerakót. Ezek felszámolásához azonban nem elég a jó szándék, hanem bizony tetemes pénzösszegre van szükség, ami leginkább a városi költségvetést terheli. Vitković Aleksandar, a Városi Közigazgatás Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárságának titkára újságírói kérdésre elmondta, hogy az utóbbi két évben több mint 11 millió dinárt irányoztak elő az illegális szeméttelepek felszámolására.

– Az illegális szeméttelepek kialakulhatnak magánparcellákon és állami földterületeken is. A városi költségvetésből csupán azon illegális szeméttelepeket tudjuk felszámolni, amelyek állami földterületen alakultak ki. Az elmúlt évben a költségvetésben ötmillió dinárt irányoztunk elő erre a célra, és ebből mindössze három illegális szeméttelepet tudtunk részben vagy teljes egészében felszámolni. A Zorka Vegyi Művek területén lévő szemétteleppel az volt a probléma, hogy az egész területnek csak egy kis része van állami tulajdonban, hisz a privatizációt követően több tulajdonosa lett, de ennek ellenére kitakarítottuk, és erre közel egymillió dinárt költöttünk. Nagyfényen is volt egy szeméttelep, aminek az eltakarítása szintén közel egymillió dinárba került. Ezt a kettőt teljes egészében sikerült felszámolni, míg a Tavankúton lévő óriási szeméttelepnek csak egy részét sikerült eltakarítani, és erre majdnem hárommillió dinárt költöttünk. Ebből okulva idén a költségvetés tervezésekor úgy döntöttünk, hogy meg kell növelnünk az illegális szemétlerakók felszámolására szánt összeget. Az idén hétmillió dinárt irányoztunk elő erre a célra, és a költségvetés módosítása alkalmával 6,3 millió dinárt állapítottunk meg – fogalmazott Vitković Aleksandar, akitől azt is megtudtuk, hogy ebből eddig másfél milliót költöttek el, amiből három illegális szeméttelepet sikerült felszámolniuk. Az egyik a Lošinj utcában lévő szeméttelep volt, a másik a kisradanováci helyi közösség területén a Pálma és a Vuk Mandušić utca kereszteződésében lévő, míg a harmadik a bajai vasút mellett volt. A mezőgazdasági titkárság álláspontja szerint olyan helyeken próbálják felszámolni a kisebb-nagyobb szeméthegyeket, ahol azokat teljes egészében el tudják takarítani, hogy ne történjen meg az, mint tavaly Tavankúton, ahol a szeméthegynek legfeljebb egyötödét sikerült eltakarítani.

Ami az elmúlt időszakban eltakarított szemétre vonatkozó pontos adatokat illeti, a mezőgazdasági titkár elmondta, hogy az eltakarított illegális szemétlerakók negyven hektárt foglaltak el, és ezen a területen 4122 köbméter szemét gyűlt össze, a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat 687 teherautó szemetet szállított el, aminek a teljes tömege 3082 tonna.

Vitković Aleksandar szavai szerint a fennmaradó pénzösszegből folytatják az illegális szeméttelepek felszámolását, és többek között a Vasutas helyi közösségben lévő szeméttelepeket is igyekeznek felszámolni.