Szeptember végéig teljesen befejeződik a hét észak-vajdasági községet felölelő regionális hulladéktározó kiépítése. Októberben a szükséges engedélyek kiadását követően megkezdődhet a próbaüzem. Amint – 2018-tól pedig hivatalosan is – működni kezd, ez lesz az ország legkorszerűbb hulladékgazdálkodási rendszere, amely a kommunális hulladéklerakás tartós megoldását kínálja az Európai Unió irányelvei szerint.
Topolyán már tavaly elkészült a szabványok szerint megépített hulladékudvar és az átrakóállomás. Az önkormányzat a rá eső kötelezettségek mindegyikét időben teljesítette. Kikity Andrea, a szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft. igazgatónője elmondta, hogy szeptember végéig teljes egészében elkészül az Orom és Békova között épülő regionális hulladéktároló. A projektumnak, valamint a Bánát, illetve Bácska északi részein épülő újrahasznosító udvarok kiépítésének beruházója az Európai Unió, a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági- és Környezetvédelmi Minisztériuma és a helyi önkormányzatok. A körzeti hulladéktároló építését 2015-ben kezdték meg, de a tervek még korábban megszülettek, ugyanis a térségben keletkező hulladékot többnyire illegális szeméttelepeken helyezték el, egyre nagyobb környezeti ártalmakat okozva. Az Európai Unió 20 millió euróval, a szerb kormány környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztériuma pedig 3,2 millió euróval támogatja a beruházást. A hét érintett önkormányzat, Topolya, Szabadka, Zenta, Kishegyes, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Csóka bő egymillió euróval járul hozzá a rendszer kiépítéséhez.
A cég maga, a szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft. 2008-ban alakult meg, azzal a céllal, hogy az említett hét önkormányzat területét lefedő hulladéktározó, szelektáló és feldolgozó telepeket hozzon létre. Ezzel a jelek szerint hosszú időre megoldódnak a térség hulladéktárolási gondjai. A tervek szerint eljárva, a hulladék, valamint a háztartási szemét szállításával minden önkormányzat a saját közvállalatát bízta meg. A távolabbi önkormányzatok a hulladékot a Topolyán, Magyarkanizsán és Zentán kiépülő úgynevezett átrakóállomásokig szállítják. Ezekről a helyekről aztán a helyi közvállalat transzportálja tovább a központi telephelyre. Egy-egy ilyen átrakóállomás kiépítése mintegy 800 ezer euróba került. Az egész projektum megvalósításával a mintegy 270 ezer ember által lakott terület hulladékát fogják korszerű módon kezelni. A lakosság arányának függvényében a topolyai község 13 százalékban járult hozzá ahhoz a részhez, amit az önkormányzatok biztosítanak. A Békova mellett található telep 46 hektáros területéből mintegy hat hektárt foglal el maga az úgynevezett lerakó részleg, mely mellett kiépült egy komposztálóüzem, ahol a szerves hulladékot dolgozzák fel. Emellett egy hulladékot kiválogató és újrahasznosító részleg is megépült. A lerakó részleg többszörös szigeteléssel épült. Az igazgatónő szerint nem fordulhat elő, hogy onnan bármi kiszivárogjon, beszennyezve a talajvizet. Ha teljesen elkészül, ez lesz Szerbiában az első átfogó hulladékgazdálkodási rendszer, amely a kommunális hulladéklerakás tartós megoldását kínálja az Európai Unió irányelvei szerint, és amely a Szerbia Köztársaság 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási stratégiájával összhangban készül el.
Az érintett önkormányzatok területén eddig használt illegális szeméttelepeket megszüntetik. Kikity Andrea azt is elmondta, hogy az illegális szeméttelepeken korábban felhalmozott hulladék eltüntetésének és a talaj szanálásának számos módja van. Sajnos ezek mind nagyon költséges eljárások. Az önkormányzatok ezeket az összegeket nem tudják előteremteni, ezért azon kell munkálkodni azon, hogy a jövőbeni EU-s pályázatok révén anyagi forrásokat biztosítsanak erre a célra is. Az előzetes számítások szerint a régi szeméttelepek felszámolása és a területek szanálása többe fog kerülni, mint a regionális hulladéktározó megépítésének teljes projektuma.