Automatizált jégvédelem

Hogy mennyire fontos a jégvédelem, azt a csütörtök esti fejlemények is ékesen bizonyítják. Miodrag Stojanović meteorológus, a bajsai radarközpont vezetője elmondta, hogy egy igen látványos, különleges struktúrájú szupercella nyugat felől érte el Bácska térségét. A különleges jelenség a múltban vidékünkön tíz-húsz évenként fordult csak elő, ezúttal is jégesővel, légzuhataggal érkezett. Figyelemmel kísérték a mozgását, a lehetőségeikhez mérten mindent megtettek a veszély elhárítása érdekében. Rövid idő alatt mintegy 300 jégvédelmi rakétát lőttek ki. Ha nem védekeznek, Topolya és Kishegyes község területét is elverte volna a jég. A katasztrófát így sikerült kivédeni, de Verbász, Kúla, Szenttamás község területén így is keletkeztek jégkárok. A szupercella Ljubljanától Temesvárig „élt”, mintegy nyolcórás útja során több helyen okozott gondokat.

Az aszályos évet követő tőkehiány, a rágcsálók és a megszokottnál súlyosabb fertőzéseket okozó gombabetegségek mellett a piaci mozgások sem kedveznek a mezőgazdasági termelőknek. Az időjárás viszontagságai, mint amilyen a szárazság vagy a jégverés, szintén nagymértékben befolyásolják a termelési év sikerességét. Idén korábban is gyakran sodródtak jégesőt hozó felhők tartományunk különböző részei fölé, de a jégvédelmi rendszernek köszönhetően sikerült elkerülni a károkozást. Miodrag Stojanović elmondta, hogy a nap 24 órájában figyelik a radarfelvételeket, és szükség esetén az automatizált kilövőállomásokról fellőtt rakétákkal hárítják el a veszélyt. Április 15-től október 15-ig, amíg a jégverés esélye fennáll, folyamatosan radarokkal kémlelik az eget. Az idei év is specifikusnak mondható, sok esetben kellett éberen figyelemmel kísérni a felhők mozgását, ugyanakkor egészen csütörtökig a sokévi átlagnál kevesebb rakétát kellett kilőni. A bajsai jégelhárító központ Bácska nagyobb részét, valamint Észak-Bánát területét védi, 156 kilövőállomással rendelkezik. A védendő terület 715 ezer hektár, melynek 88 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A Fruška gora-i, azaz a tarcali, a bajsai és a számosi radarközpontból kísérik figyelemmel Vajdaság egész területét. A kilövőállomások automatizálása jórészt lezárult, a számosi esetében a végéhez közeledik a folyamat. A bajsait tavaly automatizálták, az idei az első olyan év, amikor a szezont így kezdték meg, lövészek nélkül. Stojanović elmondása szerint a kezdeti nehézségektől eltekintve az új technológiával is sikeresen védték meg a jégveréstől az általuk felügyelt területeket. Szerbiában egyébként Vajdaság az első olyan régió, ahol a mostanra teljes a lefedettség, 389 automatizált rakétaállomással a területén. A rendszer működtetéséhez és korszerűsítéséhez szükséges pénzt a tartományi költségvetésből biztosították.

AZ ÖNKORMÁNYZAT JÉGVÉDELMI RAKÉTÁKAT VÁSÁROLT 

Topolya község vezetősége évek óta hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet szentelnek a mezőgazdaságnak, hiszen a lakosok többsége közvetlen vagy közvetett úton valamilyen formában kötődik az agráriumhoz. Az önkormányzat idén is jégvédelmi rakétákat vásárolt, így segítve a bajsai központ működtetését. Szatmári Adrián, Topolya község polgármestere a munkatársai kíséretében személyesen is ellátogatott a radarközpontba, hogy átadják az állomás részére vásárolt 37 jégvédelmi rakétát. A községi költségvetésben 2,1 millió dinárt irányoztak elő erre a célra. Miodrag Stojanović vette át a rakétákat, aki a látogatás során bemutatta a központban zajló munkát és a jégvédelmi rendszert. A találkozó alkalmával ismét elhangzott, hogy a községben a mezőgazdaságra kiemelt ágazatként tekintenek, ugyanakkor a jégverés nem csak a növénytermesztésben, a földeken okozhat károkat. A bajsai központ hatékony munkájának köszönhetően évek óta nem volt példa komolyabb jégverésre ezen a környéken. Topolya község önkormányzata a mezőgazdasági program keretében 2014 óta támogatja rakétákkal a bajsai központ működését, az automatizációt megelőzően pedig a lövészek juttatásaihoz is hozzájárultak.