Egy szárazsággal, a mi tűrőképességünkhöz képest kemény hőséggel terhelt nyár után a termelőnek, de valamennyi embernek ki kell engednie a felgyülemlett feszültséget, egyben el kell oszlatni a jövőképet terhelő félelmeit a folyatáshoz. Erre tökéletes alkalmat kínált az idei bácskossuthfalvi Szüreti napok rendezvénysorozat. Például akkor, amikor bemutatták Oláh István Kisszállás a ködfüggöny mögött című kötetét a helyi és pacséri érdeklődőkkel megtelt Echo Gyermek és Ifjúsági Központ tánctermében.
A gyerekek számára szórakoztató és fejlesztő játékokat szervezett a Ficsak Vajdaság csapata (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Vagy amikor a néptáncos ruhába öltözött gyermeksereg kacajjal, muzsikaszóval kísért nótázással töltötte be a falu piacterének egyik sarkát, hogy bejárva a település utcáit, vagy amikor a legkisebbek színpadra lépve rácsodálkoztak az őket körbevevő színpompás világ csillogására, és megállt az idő számukra. Ilyen lehetett az a pillanat is, amikor az idősebbek megízlelték gyermekkoruk „szörpjének”, a mustnak az ízét, a kéklő szilva, vagy az igazgyöngyre emlékeztető szőlő bőrébe bújt ízbombát, amit a kereskedelmi láncok polcain biztosan nem árulnak. Élmény volt az idei és a múlt évi pálinkát és bort is – remélhetőleg mértékkel – megízlelni, majd megállapítani: a gyümölcs nem tűnt el, csak pálinkává/borrá alakult. Kinél sikeresebben, kinél kevésbé a nemesedés elvét követve. Tartogatott katarzist felnőttek-gyerekek számára a Bácskossuthfalvi Ifjúsági Zenekar bevonulása, a vidámpark, a Ficsak Vajdaság játszóháza. Az egyik leginkább várt esemény, ami nélkül nem nevezhető „igazinak” rendezvény a gyerekek szerint ez a nyár végi mulatság, a Moravicai Önkéntes Tűzoltó Egyesület habpartija, amit igen kevés lánglovagcsapat tud felülmúlni, de még utánozni is.
A 220 bogrács tartalmáról vajdasági és magyarországi ízlelőbimbók formáltak véleményt (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
A Koplalón tartott központi rendezvény alkalmával elsősorban helyi, pacséri, bajmoki, nemesmiliticsi, krivajai, és cserepesi (sokolaci) családok, baráti és munkahelyi közösségek, civil szervezetek csaknem 220 bográcsában rotyogott a csirke-, és a birkapaprikás. Sokan csak ezért érkeztek haza arra a hétvégére, hogy ha órákra is, de ismét megérezzék a közösséghez tartozás, az otthonukhoz ragaszkodás szilárd talaját.
A színpadon terményszentelő és művelődési program szórakoztatta a számos jelenlevőt a helyi közösség, illetve Ady Endre Művelődési Központ és a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete szervezésében.
Közösségi összefogásból ezúttal is jelesre vizsgáztak a bácskossuthfalviak, a szabadtéri színpad befedése, illetve árnyékolása két helyi vállalkozó támogatásának köszönhetően készült el a rendezvényre (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Az idei januári Vince-napi venyigeszentelő időjárása bőséges termést sejtetett, mivel a szakadó hóesésben alig látták a borászok megmetszeni a bácskossuthfalvi vesszőt, a nyár azonban alaposan átírta az ezúttal babonává minősült népszokást. A napokig tartó 40 fok vitt magával szántóföldi vetést, konyhakertekbe belefektetett reményeket, gyümölcsfákat, de még az egyébként szárazságtűrő szőlőt is megkínozta. Ami viszont termett, annak a minőségével nem lesz gond. Hogy mennyire felborult az időjárás az utóbbi időben, azt bizonyította a Rizling terménybemutatója is, ahol a darazsak által örömmel látogatott gyümölcsösládák fennen hirdették a tájainkon egyre inkább elterjedt füge mézédes termését.
Katolikus és református áldás az idei termésre (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
És hogy a csirke- mellett miért is birkapörkölt? Erről a bácskossuthfalvi főzőverseny szinte „hazavárt” bírája, a Túrkevéről érkezett Rácz Lajos, a televíziónézők által jól ismert mesterszakács, a zsűri elnöke mesélt.
– A birkapörkölt a kun települések egyik legnépszerűbb ünnepi eledele már emberemlékezet óta. Birkapörkölt rotyogott a lakodalmakban, keresztelők, névnapok, vagy akár születésnapok alkalmával, de aratáskor és szüretkor is. A jó birkapörköltbe bele kell főzni egy egész jószágot, az a legjobb ha a fejétől a farkáig benne van a bográcsban. Vöröshagyma sertészsíron megpirítva, hozzá téve a pirospaprika egy kis csípőssel kiegészítve. Csak kevéske víz kell hozzá, vörösbort pedig bűn beletenni, mert az nem tesz neki jót.
Az igazi birkapörkölt egész birkából készül, hagymával, igazi paprikával, kevés vízzel, szigorúan bor nélkül (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Szirmai Antal 1804-ben megjelent sorai szerint a gulyás a magyar csordapásztorok étke, ebből alakult ki a mai modern pörkölt ízvilága is. Amihez az 1830-as években polgáriasodó társadalmi folyamatok már hozzá adták a „paprika lisztet”, és lett mai gasztrokultúránk része – mondta egyebek mellett Rácz Lajos, aki örömmel állapította meg, hogy a zsűri elé kerülő étkek készítői között a szépkorúak mellett voltak egészen ifjú szárnyaikat bontogató szakácspalánták is. Majd a főzőverseny eredményhirdetése alkalmat adott a szervezőknek, hogy köszönetet mondjanak valamennyi támogatónak, akik nélkül az ez évi rendezvény jó hangulata biztosan fakóbb lenne. Így az egyik legjelentősebb hozzájárulónak, a helyi Metal Corp csapatának, vagyis Mrvelj Antunnak és fiainak, akiknek a támogatásával vaskonstrukciót kapott a Koplaló színpada, a szerkezetet Fábrik Attila és csapata szerelte össze szintén önkéntes munkával.
A tűzoltók habpartija nélkül már nem is lehet „igazi” a Koplalón tartott szüreti mulatság (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Az ez évi főzőverseny díjazottjai Papp László tanácselnökkel (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
