A cserkészéletben a játék nem felszínes, nem felelőtlen vagy komolytalan. Testi és szellemi elevenséget követel, tudatos célkitűzés irányítja. Megvalósulásához játékteret kell biztosítani. A nyári cserkésztáborok alkalmat adnak az egymással, a természettel és az új ismeretekkel, módszerekkel való ismerkedésre, de a nevelési céllal történő játékra is.
A cserkészet nevelő célzatú mozgalom, hangsúlyozta Huber Csaba, a topolyai Petőfi Sándor Cserkészcsapat parancsnoka, amikor a Fruška Gorán szervezett, negyvennyolc főt megmozgató nyári táborukból hazatérve, tapasztalatai összegzésére kértem. A parancsnok megragadta az alkalmat, hogy az élmények, tapasztalatok összegzése mellett, ismertesse e nevelőmozgalom céljait, alapelveit, módszereit. Kiemelte: a cserkészeten belül a fiatalok szellemi, fizikai, lelki és érzelmi adottságainak, szociális érzékének kifejezésre juttatására, képességeik kibontakoztatására törekszenek. Mozgalmuk célja, hogy felelősségteljes, döntésképes egyéniséggé formáljon, de az együttműködési készséget, a kollektív szellemet is erősíteni kívánja. A cserkészeten belül nemcsak az elméleti tudásszerzésnek, hanem a személyes megfigyelésen, cselekvésen, tapasztaláson alapuló tanulási folyamatnak is fontosságot tulajdonítanak.
– Az aktivitást eszköznek tekintjük, nem célnak. Egy-egy aktivitás kifejtése alkalmat teremt nevelési alapelveink érvényre juttatásában. Változatos elméleti és gyakorlati programoknak köszönhetően, korosztályok szerinti közösségekbe rendeződve válik lehetővé tagjaink tudatos, személyes fejlődése – szögezte le Huber Csaba.
Az éves munkafolyamat alatt fokozatos cserkészprogramot sajátítanak el a gyerekek a csoportos foglalkozásokon, a heti rendszerességgel tartott őrsórákon. A kötelező cserkésztudnivalókon kívül az érdeklődő ifjúság öt-hat éves nevelési ciklus alatt a választható programban feltüntetett ismeretanyagra is szert tehet. Sokat kirándulnak a természetbe, hiszen ott is érvényesíteni lehet egyik fő elvüket, a cselekedve tanulást. Éves munkájuk koronája a nyári tábor:
– A nyári táborokban fejeződik be az egy éves nevelési ciklus, a csapattagok itt bizonyíthatják felkészültségüket, szerezhetik meg szakmai kitüntetéseiket. A természetben való tartózkodás, annak megismerése is a személyes fejlődést segíti. Az összetartozás-élményt, a kollektív szellemet pedig többek között a kilenc napon át tartó folyamatos együtt élés, pl. az őrsi rendszerű, tíz személyes sátrakban való tartózkodás is erősíti. Az elmúlt években hagyományt teremtettünk azzal, hogy minden évben, nyaranta, országunk egy-egy nemzeti parkját keressük fel. Háromszor jártunk már a Tarán, felkerestük a Djerdap Nemzeti Parkot is. Ezúttal a Fruška Gora megismerése volt a kitűzött cél – hangsúlyozta a parancsnok.
A táborok programját a szakmai vezetést biztosító törzskar tisztjének irányításával a szakaszvezetők határozzák meg. Munkájukat az ún. honismerők is segítik. Cellik Boglárka, a Petőfi Sándor Cserkészcsapat törzstisztje lapunknak arról számolt be, a nyári tábor résztvevői – akik közül a legfiatalabbak hét évesek voltak –, mely hagyományos cserkész gyakorlati ismereteiket kamatoztathatták a tábori élet során:
– A legkisebbeknek a játszva tanulás folyamatában többek között műhelymunkákat szerveztünk. Készségfejlesztő, kreativitásnövelő, a fizikai erőnlétet javító játékokat játszottunk, de kirándultunk a Dunán, felkerestük Testerát, játszótereit. A nagyobb korosztály többek között ún. túlélőpróbán is kipróbálhatta rátermettségét, akadályversenyeken ügyességét. A fiatalok a térképészetet, a táborobjektumok építését is gyakorolhatták. A különpróbákon keresztül számos társadalom- és természettudományban való jártasságukat is bizonyíthatták a táborlakók, közösségi élményt teremtve ezzel.
