Gore, dole, levo, desno
Több éve él a szervezőkben az iskolán kívüli nyelvi képzés megvalósításának gondolata. Tavalyi és idei nyári táborukban, illetve az elmúlt tanévben heti rendszerességgel szervezett nyelvtanfolyamuk során is törekedtek, hogy megteremtsék a feltételeket arra, hogy a magyar ajkú gyerekek barátságos környezetben, játékos formában szerezzék meg kulcsfontosságú szerb nyelvi, kommunikációs ismereteiket, melynek gyakorlati alkalmazása során magabiztosabbá is válhatnak.
A héten megtartott, ma záruló szerb nyelvi tábor alatt is szituációs, logikus gondolkodásfejlesztő, reakciós játékok formájában megvalósuló tanítási módszerek jellemzik a két foglalkozásvezető: Kiss Gyöngyvér és Kiss József osztálytanítók munkamódszerét. Jóvoltukból az érdeklődő általános iskolások számára összeállított ismeretanyag befogadását továbbra is a játékosság segíti.
– Ezúttal a nyári foglalkozássorozatba nyolc gyermek kapcsolódott be. Két gyermek kivételével az itt jelen lévő tanulóink a könyvtár által szervezett egyéves, heti rendszerességgel megvalósuló konverzációs szerb nyelvtanfolyam munkájába is bekapcsolódtak. Érzékelhető, hogy a gyerekek tudásszintje nőtt az egy év alatt, felszabadultabbak is lettek. A cél, amely vezérel bennünket továbbra is, az, hogy a résztvevők szókincsének fejlesztése mellett, a nyelvtani alapismeretek rögzítésén túl segítsük, ösztönözzük a környezetnyelv gyakorlati alkalmazását. Általános jelenség az, hogy a magyar ajkú diákoknak a szerb nyelv vonatkozásában a közvetlen kommunikáció elsajátításával van a legtöbb gondjuk. Erre az iskolai képzés során sem ösztönzik a diákokat, minek következtében sokan nem tudnak, nem mernek szerbül megszólalni. A konverzációs alap hiánya a köznapi életben is nehézségeket támaszt, de a továbbtanulási lehetőségeket is döntően befolyásolja. Az általános iskolásokkal való ez irányú foglalkozást tanítási gyakorlatként is értékeljük, ugyanakkor segítő szándék is vezérel bennünket. Tapasztalatból tudjuk, a szerb nyelv ismerete nélkül nem lehet érvényesülni a közegben, ahol élünk – fejtette ki Gyöngyvér és József. Beszélgetésünk uzsonnaidőre esett. Míg készült az interjú, a kicsik vidáman falatoztak. Időközben biztosítottak bennünket arról, hogy az üdítők, péksütemények, gyümölcsök nevét, színét, jellemzőit is ismerik már…
– A mai napon többek között a számok, a színek világába kalandoztunk. A gyerekek ismerkedtek a közlekedésben is hasznosítható irányjelzések megnevezésével. A számítógépteremben rajzprogram segítségével végeztünk gyakorlatot. A továbbiakban rajzfilmnézés szerepel még a mai nap programjában. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert filmnézés közben az élőnyelvvel találkozhatnak a tanulók. A rajzfilmfigurák megismerésén keresztül pedig az állatnevek és jellemzőik is elsajátításra kerülhetnek – mondta Gyöngyvér.
• Milyen tapasztalatokat szereztetek az elmúlt tanévben szervezett szerb nyelvi képzés kapcsán?
– Két csoportban dolgoztunk szombat délelőttönként a gyerekekkel. Az óvodás korosztály, az elsős, valamint a második osztályos kisdiákok képezték az egyik egységet. Az idősebbek és a tudásszintjük szerint fejlettebb érdeklődő általános iskolások a haladó csoportot. Értékelésünk szerint hasznosítható tudást szereztek a gyerekek játékos szerbóráinkon, bár nincsenek pontos ismereteink arról, hogy mesterségesen teremtett szituációkon túl, a való világban is kapnak-e, teremtenek-e teret újonnan szerzett ismereteik kamatoztatására. Mi arra biztatjuk őket, hogy barátkozzanak szerb ajkú gyerekekkel, keressék társaságukat, a megszólalási lehetőségeket. Sajnos az elmúlt tanévben szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy az idő előrehaladtával lankadt a nyelvtanfolyamba bekacsolódókban a tanulási kedv. Év végére megcsappant hallgatóink száma. Ez valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a diákok számtalan iskolán kívüli tevékenységbe bekapcsolódnak, továbbá hétvégente nehezen ébrednek reggel… Ettől függetlenül bízunk abban, hogy ősztől újabb tanfolyam veszi kezdetét, új és már ismert résztvevőkkel – összegeztek a tanítók.
Kalandozás a számok és a színek világában
