Kovács Eta köszöntőt mond
– Az október 15-én jegyzett falusi nők nemzetközi napja apropóján szerveztük mai összejövetelünket, azzal a céllal, hogy a közvélemény figyelmét a falun élő nőkre fordítsuk. Reflektorfénybe állítsuk őket, segítsük felzárkóztatásukat. A falun élő nők munkája érték, sokkal jelentősebb, mint amennyire az elismert környezetünkben.
Ők szűkebb közösségük és községünk büszkeségei is – fejtette ki Kovács Eta, a Héra női civil szervezet vezetője azon az összejövetelen, amelyen megvendégelték és – tapasztaltabb szervezetként – gyakorlati tanácsokkal, hasznos tudnivalókkal is ellátták a község falvaiban működő néhány nőszervezet képviselőit. A Héra tagjainak nem titkolt szándéka a falun élő asszonytársaikhoz való közeledés, életminőségük javításának elősegítése.
2009-ben, a tartományi foglalkoztatási, munkaügyi és nemek közötti egyenjogúsággal megbízott titkárság programjának köszönhetően, különös hangsúlyt fektetnek Vajdaságban a falusi nők helyzetének javítására, nehézségeik leküzdésében a segítségnyújtásra. Október 15-én, az Újvidéki Vásáron megrendezésre kerül egy nagyszabású kiállítás, amely a kampány végét jelenti majd. Ezen a rendezvényen egész Vajdaság területéről női civil szervezetek, csoportok mutatkozhatnak be, alakíthatnak ki kapcsolatokat, hálózatokat. Topolya községből a zentagunarasi Armida, a pannóniai Duga és a szintén pannóniai Valerija, továbbá a bajsai Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre mutatkozik majd be.
Az újvidéki kiállításon való szerepvállalás kapcsán felmerülő, még megválaszolatlan kérdések megvitatása mellett a szombati találkozón közös pályázaton való részvételről is egyeztettek a jelenlévők.
A rendezvényen az Armida nőszervezet képviselőivel folytatott beszélgetésünk során a jelen lévő hölgyeket arra kértük, körvonalazzák, milyen előnyökkel jár falun élő nőnek lenni, milyen problémák nehezítik életüket. Pásztor Gabriella válaszadásának bevezetőjében leszögezte: nem érzi, hogy bármilyen előnyöket hordozna magában a falusi lét a nők számára, hátránya viszont igen sok van.
– A falusi nők nehezebben jutnak el művelődési eseményekre: színházba, kiállításokra, ugyanakkor képzésekre, ismeretterjesztő előadásokra. A faluban szerveződő kikapcsolódási lehetőségek is igen szegényesek és sokak számára nem is kielégítőek. A gyér tömegközlekedési lehetőségek csak rontanak a helyzeten. Mindemellett meghatározó körülmény az is, hogy a háziasszonyok falun kevés szabadidővel rendelkeznek. A család életének megszervezése, a gyermeknevelés mellett a földműves munkálatokban való szerepvállalás is sokak életének szerves része, így kevés idő jut egyéb tevékenységekre.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Sípos Piroska, az önkormányzat szociális kérdésekkel megbízott tanácsosa is.
– Üdvözlöm a Héra civil szervezet kezdeményezését. A városban és a helyi közösségekben élő polgártársainkkal való személyes kapcsolatfelvételek arányát összehasonlítva, meg kell állapítanom: kevésbé jellemző, hogy szociális problémáikkal, hozzám, mint az önkormányzat illetékeséhez a falun élők fordulnak. Tapasztalataim szerint a falun és a városban élők más-más gondokkal találják szembe magukat a hétköznapokban. A helyi közösségekben élőknek a diákok vidékről való utaztatása körül, továbbá a különböző szakorvosi vizsgálatokon való részvétel kapcsán adódnak olyan nehézségeik, melyek megoldásában a leggyakrabban számítanak az önkormányzat segítségére. Úgy értesültem, a falusi közegből a családon belüli erőszak megélése esetén nem gyakorlat, hogy az áldozatok az illetékes szervekhez forduljanak segítségért. Ezen változtatni kellene! A mai találkozó fontos hozadéka lehet a női szervezetek közötti tapasztalatcsere, új információk szerzése, azoknak az adott közösségekhez való eljuttatása. Én az itt jelen lévő hölgyeket többek között arra kérem, legyenek segítségemre az elkövetkező hetekben soron következő egyik feladatvállalásomban, a családon belüli erőszak témakörét érintő szórólapok terjesztésében.
A falun élő asszonyok a községi tanács tagjának társaságában
