Több mint száz kukoricahibridet, mintegy tíz napraforgóhibridet és több mint húszfajta szóját ültettek tavaly a topolyai mezőgazdasági szakszolgálat vezetésével a krivajai mezőgazdasági birtokon, s ezeknek az eredményeiről számolt be szerda este Bácsfeketehegyen a Gazdakör összejövetelén Radomir Suša mérnök a kísérlet egyik vezetője.
Kukoricából ültették a legtöbb fajtát, közülük is a legtöbb újvidéki fajtát, de a kísérlet eredményei alapján az újvidéki hibridek ezúttal átlagon alul teljesítettek. Valamivel jobb terméshozamot mutattak a zimonyi fajták, valamint az AS és az inđiai AGS hibridek, de ők is elmaradtak az átlagtól. Szintén átlag alattiak voltak az LG hibridek és a két eszéki nemesítésű hibrid is. Ezekkel szemben a KWS nemesítette 15 hibrid ezúttal kimagaslóan teljesített, átlagban 863 kilóval szárnyalták túl az átlagot. Átlagon felüli volt a Maisadour-fajták hozama is, annak ellenére, hogy csak öt fajtát versenyeztettek. A szakember beszámolt arról, hogy a francia FNRSMS-ház a topolyai szakszolgálatot bízta meg 24 többnyire francia és amerikai fajták versenyeztetésével, minden ház négy fajtát javasolt, és ezek között születtek a legjobb eredmények. Összegezve a történteket, a szakember kiemelte, hogy a szárazság jelentősen kihatott a hozamokra, és ilyen körülmények között a korai fajták adtak jóval nagyobb hozamot. Velük kapcsolatban azonban gyakran előfordult, hogy későn kezdték meg a törést, s ilyenkor, amikor a nedvesség 14 százalék alá süllyed, a csőtörők lemorzsolják a csöveket, vagyis óriási a hozamkiesés.
A napraforgó- és a szójafajták esetében a legfontosabb, hogy a hozamok a néhány évvel, évtizeddel ezelőttikhez viszonyítva évről évre növekednek. Különösen a szója esetében féltek sokan, hogy a szárazság miatt felére csökkennek a hozamok, ennek ellenére még ezen a területen is átlagos hozamokat adtak a mintaparcellák,.
A szárazság ellenére jó volt a kukoricatermés
A szerdai beszélgetésen nem esett szó a búza és a többi gabonaféle fajtáinak teljesítményéről, de egy későbbi időpontban ezzel is foglalkozni szeretnének. A szakszolgálat szakembere a vetés állapotával kapcsolatban megállapította, hogy az őszi hosszan tartó szárazság és egyenetlen kelés ellenére a búzatáblák állapota korántsem mondható kritikusnak. Ez elsősorban a hosszú enyhe időszaknak köszönhető, amely alatt a kevés nedvességnek köszönhetően megerősödött a növény. Ha azonban a hónap végéig és februárban nem esik hó, viszont kemény fagyok lesznek, azt nagyon megsínyli majd a búza.
