A lakossági fórum résztvevői (fotó: Papp Imre)
Az első döntések a vagyon visszaszármaztatása esetében, különösen akkor, ha az ügy nem túl bonyolult, már az idén őszre megszülethetnek, a tulajdonosok vagy örökösök pedig egy év múlva birtokba is vehetik tulajdonukat. Ez az optimális eset, de ismerve a szerbiai döntéshozatalt az ügyek jó része el fog húzódni, amit részben igazolni is lehet azzal, hogy két olyan törvényről van szó, amelyek esetében nincs semmilyen gyakorlat, és a jogászok sincsenek egy véleményen. A visszaszármaztatási kérelmeket legkésőbb két éven belül be kell adni, azzal, hogy az állítólagos háborús bűnök miatti konfiskáció esetében előbb a rehabilitációs pert is el kell indítani, de a per elindításáról szóló bírósági bizonylat alapján már elindítható a visszaszármaztatási eljárás is.
A fentieket Varga László parlamenti képviselő mondta a hét végén Kishegyesen és Bácsfeketehegyen megtartott, a VMSZ által szervezett lakossági fórumokon, amelyeken beszéltek a honosítási és visszahonosítási gondokról is, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére mindkét településen tömeges volt. A visszaszármaztatás abban az esetben lesz teljes, ha természetben adják vissza, vagyis annyi földet, amennyit elvettek. Ha erre nincs lehetőség, a tulajdonos értékpapírt kap, amelynek 10 százalékát vagy legfeljebb 10 ezer eurót az állam 2015-ig fizet ki, a többit pedig ezután szintén időszakonként.
A beszélgetésben felmerült, hogy az örökösök mindegyikének be kell-e adnia követelését, de mint kiderült, nem fontos, ha az örökösök meg tudnak egyezni, hogy egyikük kérelmez, és a döntést követően a többi örökösnek is kiadja a neki járó részt. Erről a bíróságon jegyzőkönyvet kell készíteni. Felvetődött a kérdés is, kérhetnek-e a tulajdonosok több évtizedes használat címén kártérítést az államtól, de ezt a törvény nem szabályozza, az a bérlet azonban, amely a visszaszármaztatási döntést követően a birtokbavételig terjedő időszakra vonatkozik, már a tulajdonosokat és az örökösöket illeti meg. Elhangzott egy olyan megjegyzés is, hogy a VMSZ-nek nincs sok oka a dicsekvésre a törvény miatt, mert azt tizenkét évvel ezelőtt kellett volna kezdeményeznie annak a hatalomnak, amelynek a VMSZ is része volt. A képviselő erre azt válaszolta, hogy a VMSZ képviselőinek számával nem tudta erre kényszeríteni a hatalmat, másrészt viszont tudni kell, ha a párt képviselői nem álltak volna ki a vajdasági magyarság érdekei mellett, akkor ezek az érdekek sérültek volna. Az eredeti törvényváltozat és az újabb törvényváltozat közötti különbség a hivatalos értékelések szerint is mintegy százezer hektár, s ha nem lettek volna módosítási javaslatok, ezzel elsősorban a vajdasági magyarokat rövidítették volna meg.
A lakossági fórum második felében Gara Katalin konzulasszony tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a tavaly év eleji rohamot követően ma már rendes kerékvágásba terelődött a honosítás és visszahonosítás. Szabadkán naponta továbbra is mintegy százan adják át kérvényüket, de a konzulátus kihelyezett konzuli napokat is tart, korábban Kishegyesen is volt ilyen, két hét múlva pedig Bácsfeketehegyen lesz, elsősorban azok számára, akik betegek, idősek és nehezebben mozognak, mint a többség. Az igényt a CMH-iroda képviselőjével kell megbeszélni.
