Megbeszélés a bácsfeketehegyi Gazdakörben (fotó: Papp Imre)
A tagosítás menetét és szabályait ismertette a földtulajdonosokkal Borivoj Čurčić, a bácsfeketehegyi és szikicsi kommasszációs bizottság elnöke a Gazdakör szokásos szerda esti összejövetelén. Mint hangsúlyozta, a tagosítást a vajdasági települések több mint 90 százalékában elvégezték, legtöbb helyen fizettek is érte a földművesek, nem úgy, mint Bácsfeketehegyen és Szikicsen, ahol az állami földek bérletéből fizetik a műveletet. A tagosítás nagyon jelentős agrárgazdasági és tulajdonjogi lépés, hiszen elsődleges célja, hogy nagyobb parcellák alakuljanak ki, és rendeződjenek a gyakran évtizedek óta húzódó tulajdonjogi kérdések.
Az első lépés a határ úthálózatának és a csatornahálózatnak a kijelölése, majd következik a földek értékelése, kategorizációja. Időközben a földtulajdonosok feladata, hogy minden dokumentumot begyűjtsenek a tulajdonukról, az eladott vagy megvett, de át nem íratott földekről stb. Ez azért fontos, hogy a tagosítást követően a kataszteri könyvek is megfeleljenek a tényleges tulajdonjogi állapotoknak. Ezt követően a bizottság mindenkivel megbeszéli, hogy hol, melyik határrészben szeretné összpontosítani földjeit. Időközben a belgrádi Földtani Intézet el kell hogy végezze a földek kategorizálását, majd megkezdődhet az új parcellák kijelölése. Az ütemterv szerint jövő őszre vehetik tulajdonba a földművesek az új földjeiket. Mint az várható is volt, a megbeszélésen ismét felmerült, hogy nem kis számban (251-en írták alá a petíciót) vannak azok, akik nem támogatják a kommasszációt, mert szükségtelennek tartják. Mint elhangzott a község erőszakkal akarja végbevinni ezt a folyamatot. Válaszként elhangzott, hogy a petíciót aláírók személy szerint is kaptak egy levelet, amelyben választ kapnak a petícióban felvetett kérdésekre, és sokan állítólag nem is írták volna alá, ha a levélben említetteket tudták volna. Felvetődött az is, hogy a községi határozat, vagyis a kommasszációs elvek nem említik a vonatkozó törvényes rendelkezéseket, de mint az elnök mondta, arra nincs is szükség, hisz a törvény ez esetben közvetlenül alkalmazható. A bizottság elnöke elmondta, hogy e két év alatt, amíg a földművesek tulajdonba nem veszik az új parcelláikat, nem telepíthetnek többéves kultúrát, lucernát, gyümölcsöst, szőlőt, csak a korábbi telepítésű gyümölcsösöket, szőlőket veszik figyelembe. Alapjában véve várni kellene a lakóterületen kívüli létesítmények, farmok, ólak építésével is, de ha ez elkerülhetetlen – elsősorban a jószágállomány ütemes szaporodása érdekében – akkor a községgel és a bizottsággal közösen megoldást találhatnak a felmerülő kérdésre.
