A zombori Severtrans vezetősége februárban május 31-éig vette vissza topolyai alkalmazottait, most mégis elbocsátotta az itteni dolgozók felét. Az eljárás törvényes, a munkások a munkaközvetítőhöz kerülnek. A döntésben szerepet játszott a Privatizációs Ügynökség is. A szakszervezeti elnök nem tudja, hogy a Severtrans vezetősége miért cselekedett ilyen sietősen.
A topolyai tömegközlekedési vállalat, a Topolatrans 1948 óta létezik. A dolgozók pénzéből épült a buszállomás, a vállalat átvészelte a kilencvenes éveket, a magánosítást viszont már nem. 2005-ben Mile Jerković kezébe került a cég, és a pillanatnyi fellendülésnek egy teli puttony adósság lett a vége. A Topolatrans papíron nem szűnt meg, de minden vagyona a nagybecskereki Autobanat kezébe került. A bánáti cég terjeszkedni akart, de csődbe jutott, és az egykori Topolatrans alkalmazottait a céggel együtt a zombori Severtrans vette át. A dolgozók meghatározott időre szóló szerződést kaptak, és némi fizetést is, de ezt nem vitte túlzásba a zombori cég. Például az idei bérek közül még egyet sem utaltak át. Január során a Severtrans vezetősége úgy döntött, hogy február 1-jén a topolyai részleg összes dolgozójával felbontja az ideiglenes munkaszerződést. Ez azt jelentette volna, hogy a munkások visszakerülnek a csődeljárás alatt álló Autobanathoz, vagyis egyenesen az utcára kerülnek. A topolyai dolgozók ekkor egynapos figyelmeztető sztrájkot tartottak, aminek köszönhetően május 31-éig meghosszabbították a szerződésüket. Ennek ellenére a Sevetrans igazgatóbizottsága megfeledkezett erről a megállapodásról, és április 1-jén felmondott a topolyai részleg mind a 97 dolgozójának. Közülük 51-et rögtön visszavettek, de csak meghatározott időre, egészen pontosan május 31-éig. A sofőrök és a jegyszedők közül mindenkinek meghosszabbították a szerződését, az irodai alkalmazottak és a műhelyben dolgozók nem voltak ilyen szerencsések. Ők visszakerültek a csőd alatt álló Autobanathoz, és ma kapják kézhez a munkakönyvüket. Mind a 46-an.
Dávid Andrástól, az egykori Topolatrans szakszervezetének elnökétől megtudtuk, hogy igyekeztek megakadályozni az elbocsátásokat, de hiába. Az eljárás jogilag nem ütközik akadályba.
Milyen indoklással bocsátották el a munkásokat a megbeszélt határidő lejárta előtt?
– A Severtans igazgatója a felmondásokkal együtt elhozta az igazgatóbizottság erre vonatkozó döntését is. Ebben az áll, hogy a Privatizációs Ügynökség nyomására igazgatóbizottság döntést hozott a topolyai kirendeltség leépítéséről. A döntés alapján a zombori Severtransnál is hasonló lépések történtek.
Ön szerint miért volt szükség erre a lépésre?
– Számomra nem világos, hogy miért történik ez, és azt sem értem, hogy miért ilyen gyorsan. Hiszem, hogy május 31-éig nem lett volna gond, mert senki sem mondhatja, hogy nem keressük meg az üzemanyagra, a fizetésekre és karbantartásokra valót. Nincs tudomásom róla, hogy mi áll ennek az egésznek a hátterében.
Mi lesz azokkal, akiket nem vettek vissza?
– Ők visszakerültek az Autobanathoz, amely jelenleg csődeljárás alatt van. Olyan értesüléseim vannak, hogy a nagybecskereki cég képviselői ma fogják elhozni a munkakönyveket és a többi dokumentumot, amelyekre szükség van a munkaközvetítőbe való bejelentkezéshez. Sajnos, olyan munkások is vannak az elbocsátottak között, akiknek már csak kevés idejük volt a nyugdíjig. A lista összeállításánál nem voltak tekintettel a szociális helyzetre, és nem tudom, milyen kritériumok alapján döntöttek arról, hogy ki maradhat.
A radikális létszámcsökkentés nem fog fennakadásokhoz vezetni az utasforgalomban?
– Ez a napokban fog kiderülni. A gépjárműparkunk elöregedett, az autóbuszok átlagéletkora 20 év. Ezek a járművek napi szinten javításra szorulnak, és ehhez két mechanikus, valamint egy autó- és villanyszerelő kevés. Állítólag majd Zomborban fogják azokat a hibákat elhárítani, amiket itt nem tudunk, de a jövő titka, hogy ez hogyan fog működni.
