A föld a falué marad (fotó: Papp Imre)
A szeghegyi Njegoš-birtokon még a csődeljárást megelőző időben is 225-en dolgoztak, és ez jelentette a falu számára a megélhetést és a fennmaradást. Mára alig negyvenen dolgoznak a cégnél, tönkrement a szarvasmarhafarm, a birkafarm, a csirkefarm és a felszerelések többsége is. A legnagyobb gond nem is az, hogy a birtok tulajdonosa hány embert foglalkoztat, hanem az, hogy a privatizáció során jogtalanul jutott a szövetkezeti földek tulajdonába, s ez gyakorlatilag a falu ellehetetlenítését jelentette.
A fentieket Milan Sanković, a szeghegyi helyi közösség titkára jelentette ki a tegnapi sajtóértekezleten, amelyen arról számoltak be, hogy a közigazgatási eljárásban első fokon nyertek a szövetkezeti föld visszajuttatását illetően. Mint mondta, nem azért nyilatkoznak ezekről a dolgokról, hogy az elmúlt események irányítóit ostorozzák, hanem hogy közöljék a helybeliekkel, van esély a megmaradásra, hiszen a föld a falu megmaradását jelentheti. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2298 hektárnyi szövetkezeti föld visszapereléséről van szó, amelyet a privatizációs ügynökség akarva-akaratlanul eladott. Mint hangsúlyozta, a döntés példaértékű lehet a vajdasági falvak túlnyomó része számára, hiszen a privatizációval a települések többsége lehetetlen helyzetbe került, s nem kell csodálkozni az elvándorláson sem, sem pedig az alacsony natalitási arányon. Jó lenne, ha országos szinten is tudatosodna, hogy a falvak megtartó erejének záloga a termőföld, legtöbb esetben a szövetkezeti föld, amit vissza kell adni a falvaknak.
A szövetkezetek kialakulásának körülményeiről beszélt Nikola Čelebić, az első betelepülők egyike, hangsúlyozván, hogy a termőföld a kezdetektől fogva a megmaradást jelentette a falu számára. Marko Rovčanin, a helyi közösség tanácsának elnöke kiemelte, hogy az eljárás során nem kevesebb mint 1389 dokumentumot kellett bemutatni, ami természetesen nem volt ingyen, de ez követhető példaként szolgálhat arra, hogy a falvak visszakapják a szövetkezeti vagyont, vagyis azt a vagyont, amelyet nem lett volna szabad privatizálni. A tájékoztatón Veselin Muhadionović, a kisrészvényesek vajdasági egyesületének elnöke elmondta, hogy a birtokok privatizációját illetően a szeghegyiek indultak legkésőbb el ezen a vonalon, de szemmel láthatóan elsőként értek célba. Vajdaság- szerte több mint negyven volt birtok privatizációját vizsgálják, s a legtöbb esetben a követeléseknek a bíróságok és hivatalos szervek kénytelenek igazat adni.
