Paróczi Pakai Lívia: Most jövök a piacról, és véleményem szerint egyáltalán nem drága a primőráru, ami alatt a retket, a salátát, a spenótot és az újhagymát értem. Úgy látom, az áruk nem sokat változott a tavalyihoz viszonyítva. Az uborka meg a paradicsom persze drága, de azt ilyenkor nem is szoktam vásárolni, a többinek valóban elfogadható ára van, még akkor is ha azt szoktuk mondani, hogy a pénztárcához kell igazítani az árakat.
Lőrincz Mária: A primőráru mindig drága. De ez is nagyon relatív, a termelők bizonyára abból a szempontból nézik, hogy mennyibe került a megtermelése, nekünk viszont, akik a fizetéshez vagy a nyugdíjhoz mérjük, drága nemcsak a primőráru, hanem mindenfajta élelmiszer. Az is igaz, hogy nehéz is lenne olyan árakat megállapítani, amelyek a fogyasztó szerint is elfogadhatóak. Annak, aki veszi, mindig drága.
Homogyi József: Őszintén szólva, nekem fogalmam sincs, milyenek az árak a piacon, és hogy azok pillanatnyilag magasak-e vagy esetleg alacsonyak. A bevásárlást nálunk más végzi. Egyébként is, mintha be lennék oltva a főzés ellen, szinte semmit sem tudok elkészíteni, még egy tükörtojásig sem jutottam el, s emiatt munkatársaim, amikor jelesebb összejöveteleken főztek bográcsost vagy halászlevet, nekem mindig a „vízhordó” szerepét osztották.
Moldvai István: Gyakran megfordulok a piacon, és biztos vagyok benne, hogy az idén a primőráru valóban nem drága. Sem a retek, sem a spenót, sem a saláta, sem pedig az újhagyma. Azt hiszem, hogy többé-kevésbé a tavalyi szinten mozog az áruk. Jóval drágább persze a fóliasátrak alatt termelt uborka, paradicsom, netán földieper. Ezeket viszont ilyenkor még nem szoktam vásárolni, mert mindenféle többé-kevésbé, aztán meg érlelik is őket.
