2024. július 17., szerda

A legfontosabb a kapcsolattartás

A koordinátor óvodás tanítványaival

A vége felé jár a kishegyesi községben a roma gyerekek oktatásügyi rendszerbe történő bevonását célzó világbanki kezdeményezés. Egyelőre nem tudni, mennyire eredményes, de a gyerekek nagyon kedvelik.

Tizennégy hónapra szólt a Minden roma gyereket az oktatási rendszerbe elnevezésű akció, amely a kishegyesi községben hamarosan véget ér, és amely a jelek szerint a lezárást követően szép eredményeket tud majd felmutatni. Mészáros Tibor pedagógiai asszisztens, a program koordinátora szerint a tartalmakat az óvodával, a hegyesi és bácsfeketehegyi iskolákkal, valamint az újvidéki székhelyű romaszervezettel és a Vajdasági Demokratikus Romaszövetséggel közösen dolgozták ki, s ez az együttműködés egész idő alatt jól működött.

– Huszonnyolcezer-háromszáz eurót kaptunk a Világbanktól, de ehhez hozzá kellett tennie a községnek a saját hozzájárulását, így az egész program keretösszege 32 ezer euró körül mozog. Ebből legtöbbet a kishegyesi iskola kapott, 12,5 ezret, 6400-at a bácsfeketehegyi iskola , háromezer-kétszázat az óvoda és négyezer-kilencszázat a romaszervezet. Ebből a pénzből meg tudtuk szervezni a napközis foglalkozásokat, ami nem is olyan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy például a kishegyesi iskola esetében 67 gyerekről van szó, akik naponta részt vesznek ebben a szolgáltatásban, uzsonnát és ebédet kapnak, és folyamatosan négy-öt pedagógus foglalkozik velük, hogy elkészítsék házi feladataikat, és megtanulják a tananyagot. Bácsfeketehegyen a program harminc gyereket ölel fel, az óvodában pedig ilyen alapon 17 gyereket tartunk számon – mondja Mészáros Tibor.

A gyerekek, főleg a fiatalabbak játékos módszerekkel illeszkednek be a környezetükbe, nem maradnak el a többitől a házi feladatok elkészítésében, és a tananyagot is jobban elsajátítják a pedagógusok segítségével.

– Nagyon fontos, hogy fórumokat is szervezünk a szülők számára. A községben élő cigányok sokfélék, Hegyesen például úgynevezett romungrók élnek, vagyis magyar cigányok, és ennek megfelelően a cigány, a magyar és a szerb nyelv keverékét beszélik. Bácsfeketehegyen viszont a koszovói menekült cigányok élnek, ők cigányul és albánul beszélnek. Közös lehetne a roma nyelv, de meg sem értik egymást, ezért anyanyelvápolást nem is szervezhettünk számukra. Az azonban nagyon sokat jelent, hogy éppen a pedagógiai asszisztenseken keresztül napi kapcsolatban tudunk állni a szülőkkel. Jómagam hetente többször is ellátogatok a kishegyesi romatelepre, de ugyanígy a bácsfeketehegyi roma házakba is, sokszor különösebb ok nélkül. Úgy látom, belátták, hogy a gyerekeknek iskolába kell járniuk. És ez az első lépés. Elfogadják a segítséget is, és hajlandóak együttműködni. A heti rendszerességgel történő találkozások miatt egy kicsit bizalmi kapcsolatba is kerültünk egymással. Ha sem az óvodában, sem az iskolában nincs semmi gond, akkor tudunk bármi másról is beszélgetni, és ez szerintem nagy dolog – mondja a koordinátor.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy tanulmányi előmenetel szempontjából az akció mennyit hozott „a konyhára”, vagyis lesz-e a roma gyerekek között is kimagasló teljesítményű gyerek, az viszont biztos, hogy a foglalkozásokat szeretik.

– Az év végén majd megmutatkozik, milyen eredményeket tudnak felmutatni a programban felölelt gyerekek, egyelőre csak azt lehet tapasztalni, hogy a kisdiákok nagyon élvezik a napközis foglalkozást, és az is nagy eredmény, hogy iskolát például már nem tartják „szükséges rossznak” – mondja a koordinátor.

A program a tervek szerint június közepén ér véget, és a befejező rendezvények egyike az úgynevezett etnonap lesz, amelyen elsősorban a romák, de mások is ízelítőt adnak kultúrájukból, dalaikból, táncaikból és ételkülönlegességeikből.