Megérkeznek a lovasok a Welker-tanyára (Fotó: Papp Imre)
Harmadszor vágtak neki a zömében adai lovasokból álló Bácskai Lovastúra résztvevői, hogy Magyarkanizsa, Ludas, Györgyén, Pacsér, Bácskossuthfalva, Bajsa, Kishegyes, Szenttamás, Szőreg, Temerin és Bácsföldvár érintésével, mintegy 300 kilométer megtétele után, visszatérjenek a kiinduló pontjukra. A lovasok a harmadik napon Kishegyesen szálltak meg Cékus Árpád családjánál, de előtte rövid pihenőt tartottak a Welker-tanyán, ahol Tóth Attila, a tanyát birtokló Agriromagna cég igazgatója, valamint Szalma István íjász és a Dévics Imre, a Művésztelep vezetője fogadták őket.
Szalma István a túra szervezőjével, Illés Ferenccel tartott terepszemlét, mert a jövő hónapban íjászbajnokságot szerveznek a területen. A lovastúrának 11 résztvevője van, ahogyan Gyarmat István, a túra vezetője elmondta, a legtöbben adaiak, de érkeztek Zentáról, Bácskossuthfalváról és Topolyáról is.
– Mivel már kiépültek a kapcsolatok, nem vett túl sok időt igénybe a szervezés. Az első túrát csaknem fél évig szerveztük. Ma nem lesz túl nehéz napunk, de a tegnapi elég kemény volt. Ludastól Bácskossuthfalváig közel hatvan kilométert tettünk meg, ma viszont csak a felét. Az első alkalom nagyon nehéz volt, mert 4-5 napig esett az eső. Igaz, most a rekkenő hőség viseli meg a lovasokat és az állatokat. Minden nap korán indulunk, és 30–35 kilométert tervezünk be, de ezt rendszerint nem sikerül betartani, mert a házigazdák rábeszélnek bennünket, hogy nézzük meg valamely helyi nevezetességet, s ennek nemigen lehet ellenállni – mondta Gyarmat.
Észreveszem, hogy a fiatal lovasok egy része szőrén üli meg a lovat, ami ekkora távon nem kis teljesítmény.
– Kitartóak ezek a gyerekek, ketten nem is tudnak másképpen lovagolni, csak szőrén. Némelyikük könnyebben viseli ezeket a nehézségeket, mint mi felnőttek. A következő állomásunk Temerin lesz, ahová Szenttamás és Szőreg érintésével jutunk el, utána Bácsföldvárig megyünk, az utolsó napon pedig hazáig – mondta a túra vezetője.
