Valentovich Valentina (Fotó: Szabó Anikó)
Az idei, sorrendben hatodik toleranciatáborban, már a vasárnap esti hivatalos megnyitóünnepség előtti órákban a tábornak helyszínt adó Mezőgazdasági Iskolában újabb párbeszéd indult a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében öt ország, több mint százötven fiatalja között. Az idei rendezvény mottója: A Duna régió arculata – Régióm arculata. Újító szellemű koncepciót követve, a szervezők a táborba jelentkezőket pályázati munka keretében, a Facebook közösségi oldalon keresztül ösztönözték saját régiójuk arculatának bemutatására.
Taskovics Leila
A több mint 150 fiatal harminc topolyai társával együtt a hét folyamán közös törekvéssel, a délelőtti oktató jellegű és a délutánként szervezett kreatív műhelyekben, csapatmunkával alakít ki tervet a Duna régió arculatára. A rendezvényre érkezőket a toleranciatábor fő megálmodója és felelős hordozója, Egeresi Sándor tartományi képviselő, a Mezőgazdasági Iskola vezetője és tanára, Tóth Tibor köszöntötte, valamint Nyeső Paul, a szklerózis multiplexes betegek helyi egyesületének vezetője, a Kis Bácska elnöke is üdvözölte, majd meg is invitálta a civil szervezet pénteki tóparti rendezvényére, amelyet a tolerancia szellemében rendeznek. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után a Mezőgazdasági Iskola előtt felállított színpadon a tábor minden résztvevője, csoportja bemutatkozott, azokkal a helybeli fiatalokkal egyetemben, akik csoportvezetőként, ún. teamerként vezetni, kalauzolni fogják a fiatalokat Topolyán.
Az Európai Unió sokszínűségének megőrzése elképzelhetetlen a tolerancia érvényesítése, a kompromisszumra való készség, a mások iránti empátia, és a nyitottság nélkül. Osztják ezt a véleményt a táborlakók is, többek között a magyarországi Kiskunhalasról érkező hattagú csoport egyik oszlopos tagja, a huszonkét éves Taskovics Leila. Ő negyedszer jár a toleranciatáborban.
– Ha tehetem, és meghívást kapok a topolyai toleranciatáborba, minden évben újra és újra, nagy szeretettel jövök. Saját csapatunkon belül is egyre szorosabb együttműködés alakul ki a táborozások alkalmával. Úgy érzem, a zene szeretete összekovácsoló erőként van jelen a táborlakók között, akikben közös vonás a nagyfokú kommunikációs készség és az új ismeretek, egymás iránti nyitottság. Nyelvi, nemzetiségi, kulturális különbségek ebben a közegben nem kerülnek előtérbe. Nagyon élveztem a korábbi évek táborozásai alkalmával a Milyennek ismertem meg a régiót? elnevezésű sorozatban való szerepvállalást is, ahol a különböző régiókból érkező fiatalok egymás lakóhelyéről, életteréről, kultúrájáról árultak el részleteket – osztotta meg velünk Leila.
A huszonnégy éves, Kaliforniából érkező Valentovich Valentina először jár a Duna menti régiók és városok fiataljainak nemzetközi toleranciatáborában.
– Újvidéken születtem, szüleimmel hatéves koromban költöztem Amerikába, de rokonságom, a családom többi tagja Újvidéken és Feketicsen él. Nyaranta minden évben hazalátogatok. Az egyik legjobb barátnőm, a német csapat csoportvezetője, Ružić Valentina ajánlotta, hogy csatlakozzam a táborlakókhoz. Neki nagyon jók az itt szerzett tapasztalatai. Jelenleg pszichológia szakon folytatok doktori tanulmányokat, érdeklődöm az identitás, azon belül is az európai identitás kérdésköre iránt is. Kevés helyen jártam Vajdaságban, Szerbiában. Nagy érdeklődéssel várom, hogy itteni és más európai nyelveket, kultúrákat megismerhessek a gyakorlatban. San Franciscóban, ahol élek, sok a külföldi, de kevés közöttük az európai.
