Tizenharmadik alkalommal szervezett Vince-napi venyigeszentelőt és ünnepélyes tőkemetszést a bácskossuthfalvi Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete a hétvégén a falubeli szőlőskertekben. A muzsikaszó mellett, a tagság aktív részvételével, magyarországi vendégek jelenlétében zajlott rendezvénynek ezúttal a Fábrik család ültetvénye, illetve tanyája adott otthont, ahol elsőként az Ady Endre Művelődési Központ Csicsergő leánykórusának előadásában, Lestár Antunović Karolina felkészítésében Duna menti dalcsokor hangzott el. Ezt követően Fábrik Attila, a Rizling elnöke üdvözölte a jelenlevőket, méltatta a mértékletes borfogyasztás egészségügyi jó hatásait.
– A szőlő erjesztett leve nemcsak az íze miatt kedvelt, de a minőségi bor mértékletes fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek kockázatát, a koleszterinszintet, és jótékonyan hat a vérnyomásra. Vince napjához több népi babona is kötődik, így például ha az időjárás napos, avagy fényes-havas, akkor a megfigyelés szerint jó termésben reménykedhetnek a szőlészek, ellenkező esetben rossz évet jósoltak – kezdte a köszöntőjét Fábrik Attila, aki arról is szólt, hogy a Szent Vincéhez köthető ünnepség napján a lemetszett venyigék egy cserépedénybe kerülnek, és a szoba melegében néhány napra rá rügyezni kezdenek. A rügyek állapotából, valamint abból, ahogy reagálnak a szoba melegére, láthatják a termelők a tőkék állapotát. Például hogy milyen hatással volt az előző év szárazsága a szőlőbokrokra. A jelenlevők visszaemlékezhettek, hogy a múlt évi venyigeszentelő fényes, fehér volt, és szakadó hóesésben zajlott, de a pincék a népi rigmusok jóslatai ellenére az aszályos év miatt igencsak üresen kongtak ősszel.
Az ünnepségen köszöntőt, illetve történelmi áttekintőt mondott Muth József bátai pálinkamester, aki ismertette azt a régi népszokást, miszerint Vince napján sok bort kell inni a jó termés érdekében.
– A legenda azt mondja, hogy a szőlőmetszés története Noéig vezethető vissza. Azelőtt még nem volt szokás a szőlőtőkék metszése, de amikor Noé szamara a bokrok közé tévedve lerágta a vesszőket, és azokon a tőkéken termett a legtöbb és a legjobb minőségű szőlő, az emberek metszeni kezdték őket. Január 22-én a korai keresztény idők valóban létezett, történelmileg is igazolható szentjére, Zaragozai Szent Vincére emlékezünk. Vince neve latinul győzedelmest jelent, mint aki legyőzi a tél erőit, és a tavaszt hozza el. Nevének csengése pedig magában rejti a vinum, vagyis a bor szót. Vince tiszteletét a Kárpát-medencébe a 13. századi éhínség elől hazánkba tízezrével települt francia-vallon menekültek hozták magukkal, de Európa több országában is számontartják. Vidékünkön a magyar nyelvterületek mellett a horvátok-sokácok által lakott vidékeken is tisztelik. Ezeken a napokon szokás pincéről pincére járva áldomást inni a gazdák boraira is, a szőlőtőkékre Isten áldását kérni. Továbbá több időjárás-megfigyelő népi regula is fűződik a naphoz: Hogyha fénylik Vince, megtelik borral a pince; Ha fényes Vince, tele lesz a pince; Ha ködös Vince, akkor üres lesz a pince; Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod. Máshol meg úgy tartották, hogy ha esik, akkor lesz tele a pince – mondta egyebek mellett Muth József a vasárnapi borongós, ámde csapadékmentes délutánon.
A venyigék metszésében Fábrik Attilának a fiai, Dávid és Márk segédkeztek (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Az ünnepi köszöntők után Tóth József plébános és Móricz Árpád református lelkipásztor tartott alkalmi szertartást, mondott fohászt a termésért, majd áldotta, illetve szentelte meg a szőlőtőkéket. A bácskossuthfalviak a hagyomány szerint egy-egy füstölt kolbászt és kisgömböcöt akasztanak a tőkékre, amelyeket áldás kíséretében majd meglocsol a szertartást vezető lelkész.
Nyitókép: Az idei bácskossuthfalvi venyigeszentelő résztvevői (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
