Tavaly a kishegyesi községben mintegy ötezer hektárnyi területen termesztettek búzát és ezer hektáron árpát, az ősszel azonban nagyobb területen vetettek őszi kalászosokat, Bácsi Gábornak, a községi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetőjének becslése szerint mintegy hétezer hektáron került földbe a mag. Tehát a községben is ugyanaz a helyzet, mint az egész országban, vagyis a földművesek a mostoha körülmények ellenére is több gabonát vetettek el, mint tavaly.
Pillanatnyilag nagyon szépen fejlődik az őszi vetés (Papp Imre felvétele)
– A hétezer hektár természetesen csak becslés, egészen pontos adataink nincsenek, hisz a magángazdaságok esetében alig van olyan fogódzó, amelynek alapján ki lehetne számolni, mennyi búzát és mennyi árpát vetettek. Szemmel látható viszont, hogy több az őszi vetés a határban. Ennek egyik oka véleményem szerint az, hogy az őszi vetés az idén sem sínylette meg annyira a szárazságot, mint a kapások. Mikorra hőség és csapadékhiány lett, addigra a kalászosok betakarítása már befejeződött. Másrészt nyilvánvaló, hogy a piacon továbbra is hiány van búzából és szemestakarmányból is, és ez azt jelenti, hogy egészen biztosan lesz ára. Végül az sem mellékes, hogy a termelők számára, mivel szemestakarmány nemigen termett, és nem lesz mit tavaszra értékesíteni, a búza eladása fogja jelenteni az első komolyabb bevételt az évben – hallottuk Bácsi Gábortól.
A búzát az idén a területek legnagyobb részén optimális időben vetették el, és a jelek szerint nagyon jó állapotban van.
– Az utóbbi években alig fordult elő, hogy a magot optimális időben elvetették. Most a területek kilencven százalékán ez a helyzet. A vetés állapota nagyon jónak mondható, de tudni kell, hogy a talaj-előkészítés az ősszel nem volt a legjobb, nem volt komplett az agrotechnika, vagyis a termelők anyagi helyzete miatt kevesebb műtrágya került a földbe, és ez menthetetlenül meg fog majd mutatkozni a hozamokon, ahogyan az is, hogy sokan ismét a „padlásról vetettek”, nem szavatolt vetőmagot használtak. Ez eredményezi azt is, hogy aratáskor azután vannak szinte maximális hozamokat adó parcellák, és vannak nagyon gyengék is. Éppen ezért lenne fontos az állam számára is a támogatási rendszer állandósítása, mivel nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság a legéletképesebb ágazat, hiszen az aszály okozta tetemes károk ellenére is képes volt a jövő évi termelés megalapozására – mondta Bácsi Gábor.
Az osztályvezető szerint jövőre kukoricából és napraforgóból egészen biztosan termesztenek elég nagy területen, különösen a napraforgóra igaz, ugyanis jól tűrte a magas hőmérsékletet. Ezzel szemben a szója és a cukorrépa termesztése nagy kockázatot jelent, különösen, ha megismétlődik a hosszan tartó száraz időszak.
