A kérdéses szövetkezeti otthon
Tegnap járt le a fellebbezési határidő a kishegyesi szövetkezeti otthon ügyében, és a birtok olasz tulajdonosa megfellebbezte az első fokú döntést, amelynek értelmében a bíróság a kishegyesi helyi közösségnek ítélte az épületet. Ennek ellenére a kishegyesiek, ha nem is teljes, de részleges sikerként könyvelték el az augusztus végén született döntést.
– A privatizációt követően azonnal elindult a csődeljárást vezető bíróság határozatai elleni bírósági per. Több peres ügyfél is volt, néhányan a volt szövetkezeti vagyont követelték vissza, azok a szövetkezetek, amelyek később alakultak. A Szerbiai Legfelsőbb Bíróság 2010-ben hozott döntése csak a helyi közösség kérelmét ítélte indokoltnak. Ez adott lehetőséget a perújrafelvételre, amelynek első fokon az lett az eredménye, hogy az otthon a kishegyesieké. Szerencse, hogy a helyi közösség vezetősége annak idején azonnal megtámadta a csődbíróság döntését – mondta a tegnapi sajtótájékoztatón ifj. Juhász Bálint, a kishegyesi helyi közösség tanácsának elnöke.
A sajtótájékoztatón ifj. Virág Gábor elmondta, hogy az otthon a település szempontjából, funkcionális és kulturális vonatkozásban is lényeges.
– A kishegyesiek az épületet nemcsak megépítették, hanem többször fel is újították. A tulajdonossal megegyeztünk ugyan az épület használatáról, de semmilyen felújítást nem tudtunk kezdeményezni, mert az épület nem volt a közösség tulajdonában. A felújításra viszont nagyon nagy szükség lenne – mondta ifj. Virág Gábor.
A helyi közösségnek Csóré Róbert polgármester szerint jó esélyei vannak, hogy megszerezze a közösség által a közösség pénzéből, a közösség építőanyagából készített épületet.
– A kishegyesi egykori mezőgazdasági birtok privatizálása volt az első a községben, és nem volt még kellő tapasztalatunk, így nem is vettük figyelembe, mely parcellaszámok kerültek privatizálás alá. Így került a színházterem is az új tulajdonos kezébe együtt a második világháborús emlékművel és az egész szövetkezeti otthonnal, ami számomra valóban nonszensz. A másik két településen ezek a hibák már nem történtek meg. Ismerve a bírósági procedúrát, várható, hogy a belgrádi fellebbviteli bíróság a jövő év közepéig döntést hoz az ügyben. Az eddigi hasonló gyakorlatot figyelembe véve méltán reménykedünk a kedvező kimenetelben – mondta Csóré Róbert polgármester.
Egy korábbi megegyezés alapján a helyi közösség használhatja a színháztermet, de jövő nyártól remélhetőleg az épület másik szárnyát is igénybe vehetik a civilszervezetek, egyesületek és vállalkozók is.
