A bácskossuthfalviak a hétvégén a falu újratelepítésének és a református egyházközösség megalakulásának 225. évfordulóját ünnepelték. E jeles alkalomra a helyi református egyházközösség szervezett kétnapos ünnepségsorozatot. Pénteken Apáink és fiaink kunságáról mottóval tartottak tanácskozást, amelyen a kunok elvándorlásának okaival és körülményeivel, valamint tájainkon történő letelepülésükkel és megmaradásukkal foglalkoztak. A konferencia keretén belül dr. Nagy Molnár Miklós múzeumigazgató, dr. Bagi Gábor történész, Győri Jánosné helytörténész, Gazdag Imre helytörténész-kutató, Kórizs József helytörténész, dr. Penovátz Antal helytörténész, Uri Ferenc történelemtanár és Gulyás László helytörténész tartottak előadást. A bevezető előadást dr. Tőkéczi László történész-tanszékvezető egyetemi docens tartotta.
Az ünnepségsorozat második napján délelőtt 11 órától ünnepi istentiszteletet tartottak a református templomban, amelyet Móricz Árpád bácskossuthfalvi lelkész a vendégtelepülésekről érkezett lelkészek közreműködésével szolgáltatott. Az istentiszteletet követően a templomkertben lévő hatalmas, öreg tölgy lombja alatt felavatták Győrfi Sándor karcagi szobrászművész kunszobrát. Az esemény szónoka Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnöke volt, aki a beszédet követően Móricz Árpáddal közösen leleplezte a szobrot. Délután 16 órától művelődési műsor zajlott a színházteremben, amelynek bácsfeketehegyi, pacséri, pirosi, karcagi, kunmadarasi, csókai és helybeli fellépői voltak. Az előadók népdallal és -tánccal, valamint szavalatokkal szórakoztatták a közönséget. Az ünnepségsorozat az este 19 órakor kezdődő táncházzal,mulatsággal zárult a tűzoltóotthonban.
Mint már említettük, az esemény szervezője a bácskossuthfalvi református egyházközösség volt, amely a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervezte meg az ünnepséget. A rendezvény fővédnöke Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára volt.
Lapunk holnapi számában a Móricz Árpáddal és Győrfi Sándorral készült interjút olvashatják, melyben érdekes dolgok derülnek ki a „kunbabáról”.
