2024. július 17., szerda

A község napja

KISHEGYES

Pénteken a kishegyesi község megalakulásának évfordulója alkalmából, 11 órakor díszülést tart a képviselő-testület, amelyen beszámoló hangzik el az elmúlt év eredményeiről, eseményeiről. Az ülésen jelen lesznek a környező községek, valamint a testvérközségek és a tartományi szervek képviselői.

Több mint tíz éve annak, hogy a kishegyesi községi képviselő-testület egyöntetű határozatot hozott arról, hogy november 26-át nyilvánítja a község napjává, azt a napot, amikor 52 évvel ezelőtt napvilágot látott az a törvény, amelynek értelmében a három közép-bácskai település Kishegyes, Bácsfeketehegy és Szikics egy községet alkot. Kétségtelen, hogy Szerbia legkisebb községeinek egyike, és a kezdetektől fogva mindig a fejletlenség árnyékában állt, s az a helyzet, hogy manapság is ugyanez a sorsa. Nem csoda, hogy emiatt többször is felmerült, jobb lenne valamelyik nagyobb központhoz tartozni, de egyezség ebben a kérdésben sohasem született. A hegyesiek és a bácsfeketehegyiek többsége ugyanis a topolyai csatlakozás mellett lett volna, a szikicsiek viszont a verbászit támogatták volna. Azért említjük most ezeket, mert nyilvánvaló politikai megfontolásokból a szikicsi helyi közösség vezetősége az idén felújította ezeket a kérdéseket, és ezek helyet is kaptak az országos sajtóban. Az bizonyos, hogy a község komoly anyagi gondokkal küzd, tavaly például az adókból visszajáró havi 5,5 millió helyett mindössze 2,7 milliót kapott a költségvetésből, és ez nagymértékben befolyásolta a költségvetésből élő intézmények és szervezetek ellátását is. A községnapi díszülésen minden évben elhangzik egy polgármesteri évértékelő, és ez az idén valószínűleg sokkal szerényebb lesz, mint azokban az években, amikor az utcák aszfaltozása folyt. Ezek a munkálatok ugyanis az idén igen szerény méretűek voltak. Ezzel szemben volt egy kétségtelenül említésre méltó esemény, ez pedig az ipari park bekötő útjának és a régi nemzetközi út mentén kialakított körforgalom megépítése és az első ipari parki létesítmény átadása. Az első beruházás a Júlia malom, Szerbia legmodernebb malomipari létesítménye, amelyben 15 –20 ember naponta 150 tonna malomipari terméket állít elő.