Vukašinović Éva a kishegyesi panaszosokkal (fotó: Papp Imre)
A polgárok panaszai esetében szinte minden más háttérbe szorul, csak a megélhetési kérdések a fontosak, a szociális és a foglalkoztatási ügyek, s mi ezeket is meghallgatjuk, bár elsősorban a nemzeti egyenjogúság kérdéseiben szoktunk vizsgálódni. Eddigi munkánk során mindössze egy esetben hivatkoztak nemzeti diszkriminációra az alkalmazáskor, de szinte egyszer sem az egyenjogú nyelvhasználatra – nyilatkozta a kishegyesi és topolyai látogatását követően Vukašinović Éva tartományi kisebbségi ügyekben illetékes ombudsmanhelyettes, aki munkatársával, Orosz Klárával látogatott el a két közép-bácskai községbe.
Az emberek többsége természetesen nem a kisebbségi jogok valóra váltására panaszkodik, hanem a társadalomban tapasztalt visszaélésekre, mégis tény, hogy vannak gondok a kisebbségi jogok valóra váltása terén is. Az állami szervek, például a kataszteri hivatalok vagy az adóhivatalok nem egy esetben nem hajlandók elismerni hivatalos nyelvként a kisebbségi nyelvet. Ezek a kérdések szerencsére az esetek kilencven százalékában kedvezően oldódnak meg.
Az utóbbi időben, mint azt a helyettes elmondta, Vajdaság több településén nagy gondot jelent a nagyarányú bevándorlás, olyan személyek megjelenése, akik sem a helyben honos nyelveket, sem a szokásokat nem ismerik, és egy részük szemmel láthatóan nem is hajlandó erre. Az ombudsman ebben a kérdésben a magyarkanizsai tapasztalatokra utalt.
A községi vezetőkkel Danilo Dabović, a községi közigazgatás vezetőjével és Bíró Anikóval, a képviselő-testület titkárával folytatott beszélgetésben felmerült a montenegrói nyelv hivatalos használatának kérdése és az idevágó tapasztalatok, valamint az is, hogy mivel Kishegyesen nincs ombudsman a tartományi ombudsman hivatala vállalná havi néhány kiszállással az ügyfelek fogadását.
