A vajdasági szélmalmok tízévnyi kutatásának eredményét mutatja be a tárlat. A kutatás sikerességéhez hozzájárultak azok a szép korú emberek, akik emlékeiket, valamint fényképeiket osztották meg, és a tárlat fontos részét képezi a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet gazdag fotódokumentációja is – nyilatkozta prof. dr. Živana Krejić, a tárlat egyik szerzője. A szélmalmok mindannyiunk számára értékesek és fontosak, hiszen régen elsősorban élelmezés céljából használták, s vallástól, nemzettől függetlenül a magyarok, a szerbek és a németek is egyaránt építették őket. Az archív dokumentációból tudjuk, hogy azokban az időkben, amikor épültek a szélmalmok, ehhez kapcsolódó vezetéknevek is születtek, például a Vetrenjarov, a Suvačar vagy a Mlinar (Molnár). Fontos volt, hogy molnárnak a szélmalom mellett legyen a saját háza, ugyanis a faszerkezet segítségével fordították a vitorlákat a szél felé. A gémeskútnak is jelentős szerepe volt, a gabonát állatok által vontatott szekereken hozták, így a jószágokat meg tudták itatni – mondta a szerző.
A topolyai szélmalom Harkai Imre topolyai mérnöknek köszönhetően maradt fenn. Az 1970-es évek elején telepítették át a vásártérről a Topolyai-tó partjára, ahol ma is található: a szélmalom tégláról téglára került át új helyére, a teljes faszerkezetével együtt, a tető azonban nagyon rossz állapotban van, s sürgős rekonstruálásra szorul – állapította meg prof. dr. Živana Krejić, aki anekdotát is megosztott velünk, miszerint Vajdaságban 1794-ben jegyezték fel az első, holland típusú szélmalom megépülését Nagybecskerek környékén. A történet szerint Kis Ágoston volt az, aki elhozta vidékünkre a szélmalomkészítés mesterségét, a tudást Hollandiában szerezte, ezért mondják, hogy szélmalmaink holland típusúak.
Katarina Dobrić művészettörténész, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa közölte, nagy múltú intézményük több mint 70 éves fennállása során a vajdasági kulturális örökség kutatásával, annak népszerűsítésével, érték helyreállításával, jogi és műszaki védelmével, valamint bemutatásával foglalkozik.
– Amikor prof. dr. Živana Krejić előterjesztette a tárlat ötletét, közösen válogattunk fényképekből, műszaki rajzokból és írásos anyagokból álló dokumentációban, ennek során olyan fényképeket találtunk, amelyek egy 1958 és 1987 között zajló terepkutatás során készültek Pivnički Tinka fotográfus jóvoltából, ezek a képek először kerültek bemutatásra – fogalmazott a művészettörténész. A tárlat a Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériumának, és a péterváradi Műemlékvédelmi Intézet támogatásával valósult meg.
A múzeumban interaktív előadásokat tartanak a gyermekek számára is, akik játékos módon ismerkedhetnek meg a szélmalmok világával.
Nyitókép: Számos érdekességet hallhatnak a szélmalmokról a gyerekek (Fotó: Topolya Község Múzeuma)
