Az utóbbi években komoly gondokat okozott az aflatoxin megjelenése a mezőgazdasági termelőknek. A kórokozó régóta ismert, de a 2007-es járványt megelőzően csupán raktári penészként volt nyilvántartva. A termény mérgeződésének elsődleges kiindulópontja azonban a szántóföldi fertőződésben keresendő. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének falugazdásza és a Topolyai Gazdakör szervezésében dr. Bagi Ferenc, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora tartott előadást a témáról Topolyán, a vásártéri otthonban. Az aflatoxin keletkezéséért az Aspergillus gombafaj a felelős, mely az utóbbi két évtizedben számos esetben okozott komoly gondot az ágazat számára. Az érdeklődők azt is megtudták, hogyan lehet megelőzni, védekezni a penészgomba ellen.
Dr. Bagi Ferenc (Tóth Péter archív felvétele)
Dr. Bagi Ferenc specialitása a növénykórtan, növényvédelemmel, azon belül a gombás és a vírusos betegségekkel foglalkozik. A professzor hangsúlyozta, hogy bonyolult témakörről van szó. Mindenki tudja, hogy nagy kihívások előtt állnak az agráriumban tevékenykedők. Ennek egyik oka a klímaváltozás, ami azzal járt, hogy új kórokozók, kártevők jelentek meg a vidékünkön, olyanok, melyek valamikor csak a trópusi vagy szubtrópusi övezetekben fordultak elő. Ide tartozik az aflatoxinos fertőzés is, amiről csaknem tíz évvel ezelőtt hallott itt először a közvélemény. A toxin a takarmányon keresztül bejut a haszonállatok szervezetébe, és így megjelenhet például a tejben. A törvényes előírásokban határértékek vannak megszabva. A megváltozott időjárási körülmények megfelelnek a mikroszkópikus gombának, mely a toxinokat termeli. A penészgomba megjelenik már a szántóföldön, majd folytatja fejlődését a raktárban is. Ha a fejőstehenek elfogyasztják a fertőzött kukoricát, akkor jelenik meg ez a rákkeltő anyag a tejben.
A tavalyi időjárás kedvezőtlen volt a kukoricatermesztőknek, megfelelő volt viszont a gomba szempontjából. Ezért fontos követni az aflatoxintartalmat a tejben, és megtenni azokat a lépéseket, amelyek csökkenthetik, illetve megakadályozhatják azt, hogy ez az élelmiszerláncba jusson. Vannak olyan kukoricafajták, amelyek hajlamosabbak a fertőzésre. A termelők általában a szakemberek tanácsaira támaszkodnak, és a minisztérium is ad ki közleményeket. Ezekben olvasható, hogy a korai érésű kukoricák kevésbé fogékonyak a fertőzésre. Dr. Bagi Ferenc szerint azonban teljesen ellenálló fajták pillanatnyilag nincsenek. A fertőzés megjelenése, gyakorisága parcellától parcelláig változó, ezt mutatják az eredmények. Sok minden befolyásolja, hogy milyen súlyos lehet a fertőzöttség. Eltérő lehet parcellánként a csapadék mennyisége, az alkalmazott agrotechnika is különböző lehet. A rovarok elleni védekezés is fontos, mert a gomba általában a rovarok által okozott káron keresztül hatol be a szemekbe. Több tényező hatásáról lehet beszélni, meghatározó a sortávolság és a gyomirtás is. A legtöbb, amit a termelők tehetnek, hogy minél jobban és hosszabb ideig megőrzik a kukorica életerejét. Az lenne az ajánlás, hogy a kukoricának ne legyen sűrű tőállománya. Fontos az agrotechnikai műveletekkel a talaj nedvességtartalmának megőrzése is. A gazdasági haszonállatok esetében termeléselmaradást okozó hatása van a gombák által termelt anyagcseretermékeknek, a gombatoxinoknak. Ezek az anyagok időjárástól és termesztési technológiától függően jelen lehetnek a növényi részeken, terméseken, melyeket az állatok elfogyasztanak, és így bekerülnek a szervezetükbe. A megfelelő vetésforgó alkalmazása és a rovarok elleni védekezés jóvoltából mérséklődik az aflatoxin-képződés és -felhalmozódás kockázata. A hosszú távon ellenálló hibridek nemesítése fontos feladatnak tekinthető. A professzor rámutatott, hogy annak idején dr. Berényi János professzor úr, az ismert szakember is azt jósolta, hogy egy nap a kukoricát a szemes cirok váltja fel, mivel szárazságtűrőbb, jobban bírja a száraz időszakokat.
Nyitókép: Sok tényezőtől függ a fertőzés intenzitása (Tóth Péter archív felvétele)
