A topolyai községi képviselő-testület községnapi díszülésén osztották ki a Pro Urbe díjakat, plaketteket és köszönőleveleket. Pro Urbe díjat kapott Vass Borsodi Borbála magyartanár és nyelvművelő, msgr. Fazekas Ferenc, aki korábban több mint húsz évig topolyai plébánosként tevékenykedett, valamint Željko Samardžić Panonac énekes-dalszerző.
A rendezvényen a díjazottak nevében Fazekas Ferenc köszönte meg az elismerést. A tőle megszokott szerénységgel úgy fogalmazott, hogy az elismerést ugyan a díjazottak kapták, de ahhoz, hogy tetteiket a közösség érdekében cselekedve végre tudták hajtani, mások segítségére, támogatására volt szükség. Véleménye szerint a díj mindazoknak szól, akik együtt dolgoztak velük, akik segítették ezeknek az embereknek a munkáját.
Msgr. Fazekas Ferencet a pasztorális tanács ajánlotta Pro Urbe díjra. A topolyai egyházközösség valóban sokat köszönhet neki. Az itt eltöltött huszonhárom éve alatt a lelkeket megérintő szentbeszédei alázatosságaival hozzájárult a hívek vallásos életben való elmélyedéséhez. A lelki dolgok mellett nagy gondot fordított a város templomainak felújítására, megőrzésére is. A nevéhez köthető a Jézus Szíve-vikária építésének befejezése. A templom tornyának, padlózatának, a bútoroknak és az ablakoknak, valamint a kerítésnek a felújítása, a plébánia teljes felújítása szintén a nevéhez kötődik. Topolya városa neki köszönheti a Sarlós Boldogasszony-templom kültéri megvilágítását, az épületet körülvevő kerítésnek, a templom udvarában lévő járdáknak és esőcsatornáknak a kialakítását is. A huszártornyok javítása és festése mellett a templom tetőzetének, valamint a toronyba felvezető lépcsőzetnek a javítása, újjáépítése is megtörtént ittléte idején. Az 1797-ben épült Kálvária és az ott található kápolna teljes felújítását is neki köszönhetik a topolyai hívek. Évtizedeken át síkra szállt az egyházi vagyon visszaszármaztatásáért. Fontosnak tartotta, hogy a hívek aktívan részt vegyenek az egyházközösség életében, tevékenységében. Ennek érdekében különféle kisközösségek megalapítását szorgalmazta. A 2001-től bevezetett hitoktatást elfogadtatta a pedagógusokkal. Rendszeresen részt vett a város társadalmi eseményein, imát mondott a nemzeti ünnepeink alkalmával megtartott rendezvényeken, megemlékezéseken.
Topolya idei Pro Urbe díjasai: Vass Borsodi Borbála, msgr. Fazekas Ferenc és Željko Samardžić Panonac
A másik Pro Urbe díjas, Vass Borsodi Borbála 1971-ben költözött a családjával Topolyára. Nemcsak tanárként, hanem az anyanyelvet tisztelő és ismerő tanítóként is jelen volt diákjai életében, mindennapjainkban. Nyugdíjba vonulása után bekapcsolódott a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ munkájába. Megalapította az Aurora beszédművészeti és irodalmi műhelyt, amelynek tagjai számos díjat szereztek határon innen és túl. Több mint három évtizedes topolyai tanárkodása alatt huszonhárom alkalommal jutott be diákjaival a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének döntőjébe. Irodalomból és beszédművészetből minden évben kimagasló eredményeket értek el az általa vezetett csapatok. Eredményes volt az évek során az együttműködése a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Cirkalom táncegyüttesével, valamint a Csalóka zenekarral, akikkel több kollázsműsort készítettek együtt. A művelődési központon belül megalakult Aurora szakosztályt nyugdíjasként is fáradhatatlanul, közel húsz évig vezette. A Kazinczy-verseny vajdasági döntőjének fő szervezőjeként vállalta a magyar ajkú gyermekek tanítását az irodalom szeretetére, az örömmel kimondott szóra, az anyanyelvnek és az anyanyelv tisztaságának megőrzésére nevelte tanítványait.
Željko Samardžić Panonac énekes, dalszerző, számos szerzeménye különféle filmalkotásokban is felhasználásra került. A Suza Kosova – Koszovó könnye című dalát mintegy húsz nyelvre lefordították, és a rangos Dragiša Nedović-díjat is megkapta, valamint a Vajdasági Aranyhúr verseny első helyezettje volt. Szerzeményeit több hazai és külföldi filmalkotásban is felhasználták.
