A végső cél egy teljes komplexum létesítése, egy rekreációs sportközpont létrehozása megannyi tartalommal, jelentette ki a TSC pályájának péntek délutáni ünnepélyes avató ünnepségén Topolyán Zsemberi János, a labdarúgóklub elnöke. Zsemberi megköszönte a magyar állam támogatását, melynek köszönhetően az építmény elkészülhetett, a Szerb Labdarúgó Szövetség és a helyi önkormányzat hozzájárulását is. Teljes egészében jövőre tudják befejezni az építmény és a hozzá tartozó tartalmakat. Zsemberi elmondta, a következő mérkőzését a TSC még Zentán játssza majd, a Vojvodina elleni mérkőzés lesz az első olyan játék, melyet saját pályáján játssza már a topolyai csapat.
Fotó: Ótos András
A pályaavató keretében a műsor első elemeként a legfiatalabbak, az akadémia labdarúgó-palántái készültek egy rövid, látványos formagyakorlat-bemutatóval, melyet követően a vallási közösségek, a katolikus, a pravoszláv és az evangélikus egyházközség méltóságai, Szakály József katolikus prépost, Srbislav Stojanov ortodox tiszteletes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes szentelte fel a pályát. A folytatásban felcsendült Szerbia és Magyarország himnusza, a topolyai Vuk Karadžić és a Kodály Zoltán szerb és magyar művelődési egyesületek előadásában. A megnyitó ünnepség folytatásában Csizmadia Anna népdalénekes adta elő a Nélküled című dalt.
Fotó: Ótos András
A megnyitón elhangzott rövid beszéd után az Aréna készen állt az első fontos mérkőzésnek, a TSC és a Ferencváros közötti meccsnek a lejátszására is. A kezdőrúgást a Fradi legendás játékosa, Nyilasi Tibor és a topolyai futballcsapat egykori csapatkapitánya, Kovács István – Haver végezte el. Azért esett rájuk a választás, mert amikor a Ferencváros évtizedekkel ezelőtt Topolyán játszott az itteni csapat ellen, a vendégek csapatkapitánya Nyilasi, a hazaiaké pedig Kovács volt. Nyilasi a pályán megtartott kisinterjúban visszaemlékezett az akkori AIK és a budapesti csapat 1980-as topolyai játékára, mint mondta, barátságosnak indult a mérkőzés, mely aztán igazi küzdelemmé alakult át a pályán, egyik csapat sem akart ugyanis engedni.
Fotó: Ótos András
Egyetértettek abban Kováccsal, hogy végül azért mégiscsak baráti hangulatban hagyta el a pályát akkor mind a két csapat. Kovács és Nyilasi vágta el a mostani mérkőzés előtt a pályát felavató szalagot. A két klub együttműködésének egyébként régi időkre nyúlnak vissza a szálai, olyan dokumentumoknak állunk birtokában, melyeknek köszönhetően bizonyított, hogy közel száz évvel ezelőtt, 1927-ben is megmérkőzött egymással a két csapat.
Fotó: Ótos András
Az új labdarúgópálya több mint négyezer néző befogadására alkalmas, megfelel az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak is. Szerbia legkorszerűbb ilyen létesítményéről van szó. Magának a stadionnak az építése mintegy 9,5 millió euróba került, a TSC más létesítményeit is beszámítva pedig mintegy 13 millió eurós a beruházás. A futballpálya és a hozzá tartozó öltözők, edzőtermek mellett hotelrész, rehabilitációs központ, múzeum és étterem is megtalálható lesz az épületkomplexumban. Utóbbi tartalmak megnyitását későbbi időpontra, a helyszínen elhangzott bejelentés szerint jövőre tervezik.
Fotó: Ótos András A délután főattrakcióját természetesen a Topolya és a Ferencváros közötti összecsapás szolgáltatta, ahol a csapatok – bár barátságos mérkőzésről volt szó – az első percektől egyértelmű jelét adták annak, hogy nem szórakozni jöttek. Az FTC fekete-afrikai származású támadósora, Somália, Tokmac Chol és Zven tempójára reagálva a TSC már nagyon korán taktikai cserét hajtott végre, amikor Josip Ćalušić helyére Varga Boris érkezett a védelembe. Az első gólt viszont, talán kicsit váratlanul, a hazaiak szerezték, amikor a ferencvárosi kaput jobbról közelítő Jug Stanojev el tudott lőni Szécsi Gergő mellett. Az új pálya legelső találata csak még jobban fellelkesítette a már addig is hangadó topolyai törzsszurkolók, a külön szektort megtöltő Kék Betyárok táborát. TSC–FERENCVÁROS 2:1 (1:0) |
