Nemes Róbert, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet szakembere szerint Topolyán és környékén eddig nagyon szépen átteleltek az ősszel elvetett gabonafélék. Nem adódtak különösebb gondok, általában időben sikerült elművelni a földet, és időben földbe került a mag is. A kártevők ellen sikeresen vették fel a harcot a gazdálkodók. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően megfigyelhető, hogy a vetési időszak kitolódik. Míg korábban október vége után már nem volt ajánlott búzát, de főleg árpát vetni, az utóbbi időben a felmelegedésnek köszönhetően melegebbek az őszi időszakok, így egészen november közepéig vagy november végéig kitolódik az optimális vetési időszak. A szakember szerint a közelmúltban rövid ideig tapasztalt hideg időjárás jót tett a gabonaféléknek, ugyanis az sem előnyös, ha január végére már túl fejlettek a növények.
A szakember elmondta, hogy egyelőre nem tapasztaltak komolyabb betegségeket, illetve kártevőket vagy kártevő-inváziót a földeken, de azért nem árt időnként megfigyelni a parcellákat. Ami pedig a fejtrágyázást illeti, a korábbi években ezt a műveletet általában a gazdálkodók csak februárban kezdték meg. Most viszont azt látjuk, hogy nagyon sokan már januárban fejtrágyáznak, ezzel kapcsolatban Nemes Róbert elmondta, hogy ez nem meglepő, és valójában nincs korán, ugyanis ebben a fejlettségi állapotban már szüksége lehet a növényeknek műtrágyára. Azt is elmondta, hogy míg korábban általában urea típusút szórtak a termelők, az intézet szakembereinek többsége ma már nem ureapárti, hanem inkább az ammónium-nitrát kijuttatását ajánlják a termelőknek.
Lassan meg kell kezdeni a tavaszi vetésre való készülődést is, és ahogyan az őszi vetés időszakában, úgy a tavaszi vetésre is kihatással van az észlelhető éghajlatváltozás. Korábban például a kukoricát csak április végén vetették, most már március végén, illetve április elején az tapasztalható, hogy megvan a megfelelő hőmennyiség a sikeres vetéshez. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a korai hibridek teljesítenek jól. Az úgynevezett 300-as és 400-as FAO érésű csoport hibridjei produkáltak jó hozamokat. Ezek azok a hibridek, amelyek az utóbbi években tapasztalt időjárási jellemzők alapján alkalmasak az úgynevezett morzsolt betakarításra, mivel korán leadják a nedvességet. Az újvidéki intézetnek vannak nagyon ígéretes, illetve már eddig is jól teljesítő új fajtái. Ezek közül a szakember elsősorban a 3022-est emelte ki, amelyet a régen nagyon népszerű 640-es hibrid morzsolni való utódjának nevezett. Mellette a 3023-as is nagyon jól teljesít, ugyanakkor intenzívebb agrotechnikát igényel. A szakember felhívta még a figyelmet, hogy van az intézetnek egy egészen új fajtája, amelyet ebben az évben dobtak piacra, az NS 4000-es. Ez szintén nagyon ígéretes hibrid.
Az utóbbi időben az tapasztalhattuk, hogy meredeken megnőtt, majd tartósan magas szinten maradt a kukorica, valamint az egyéb termények ára a terménytőzsdén. Korábban ilyesmire már régen nem nagyon volt példa. Ami a vetőmagok árát illeti, drágulás tapasztalható a piacon. Nemes Róbert szerint nagyon összetett folyamat húzódik meg emögött. Nehéz év volt a tavalyi a vetőmagtermelésben, ez vezetett oda, hogy jelenleg a szokásosnál valamivel szűkösebb a kínálat. A termelési költségek emelkedtek, ez is hozzájárult a növekedéshez. Ez azt jelenti, hogy idén 300–400 dinárral többet kell fizetni a vetőmag zsákjáért. Most három árucsoportban 3500–4000 dinárba kerül a csávázott és fémzárolt vetőmag zsákja, amely általában 25 ezer vetőmagot tartalmaz. A műtrágyafélék ára ugyancsak emelkedett a piacon.
