A nemzetek közötti viszonyok és a kisebbségi jogok előmozdításával megbízott tanácsok munkájának témaköréről tartottak tegnap konferenciát Topolyán.
A házigazdák nevében Szedlár Péter, a községi közigazgatás főosztályvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Egeresi Sándor, a Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság titkárhelyettese az általa képviselt titkárság gyakorlatáról és tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a vajdasági községekben többnyire megalakították az ilyen tanácsokat, de nem mindenhol működnek kellő aktivitással. Nagyon fontos, hogy a jövőben ezeknek a tanácsoknak a tevékenységét hatékonyabbá tegyék. Az utóbbi években a helyzet pozitív értelemben változott, jelentősen csökkent a nemzeti alapon történő incidensek száma Vajdaságban, gyakorlatilag szinte megszűnt. Ezek a tanácsok most esetenként nem találják a helyüket, pedig munkájukat törvény is szabályozza, és van még bőven feladat.
– Vajdaság-szerte tartottak kerekasztal-megbeszéléseket, amelyeken a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanácsok működéséről folytattunk eszmecserét a helyi vezetőkkel és az ombudsmanokkal. Valójában egy nagyon széles skálán mozog ez a helyzet, hiszen a tanácsok működése törvényileg szabályozott kérdéskör, viszont van, ahol csak formálisan léteznek. Ez azt is jelenti, hogy évente esetleg egy vagy két ülést tartanak, ebben merül ki a tevékenységük. Vannak viszont olyan önkormányzatok, ahol konkrét programokkal állnak elő, akár az önkormányzatok döntéshozatalában is aktív szerepet vállalnak ezek a tanácsok – tette hozzá. Ami a nemzetek közötti viszonyokat, illetve a kisebbség helyzetét illeti, fontos az oktatás területén, a kultúra, a hagyományőrzés területén, de a tájékoztatás szempontjából és a gazdasági egyenrangúság területén is.
– Európa felé tartunk, s ez az európaiság azt is jelenti, hogy Szerbiának és Vajdaságnak is alapvető érdeke, hogy az itt élő nemzeti közösségek egyenrangúak legyenek. Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ez a kérdés ne legyen tabu a mindennapi életben, és nyíltan és őszintén beszéljünk mindazokról a kérdésekről, amelyek a nemzeti közösség helyzetét illetik. Fontos még megemlítenem azt, hogy a bizalom erősítése – melyre oly nagy szükség van a többségi nemzet és a kisebbség között – mennyire fontos. Ezt nekünk erősíteni kell, pontosan azért, hogy ne forduljon elő extrém helyzet az önkormányzatok területén. Az állami szervek, a tartományi szervek és az önkormányzati szervek együttes munkája lehet hatékony ebben a tekintetben – emelte ki Egeresi.
Širkova Anikó, a tartományi helyettes polgári jogvédő is szólt az egybegyűltekhez. Szerinte az egyik kötelezettsége a jövőben a tartományi ombudsmannak az lesz, hogy azokat az önkormányzatokat, ahol még nincsenek ilyen tanácsok, meggyőzze arról, hogy ennek a tanácsnak a munkája hasznos lehet az illető önkormányzat számára, illetve ami még fontosabb, az ott élő polgárok számára.
A szakmai konferencián Snežana Ilić, a Civil Társadalomfejlesztési Központ (CRCD) igazgatónője a kisebbségi jogok gyakorlásáról, Miladin Nešić, topolyai községi jogvédő pedig a helyi ombudsmanok tapasztalatairól számolt be a kisebbségi jogok gyakorlásának a tükrében. Nešić elmondta, hogy Topolya szerencsére specifikus abból a szempontból is, hogy az itt élő kisebbségek valóban hatékonyan megvalósíthatják jogaikat. Sági Kukli Krisztina, a bégaszentgyörgyi tanács alelnöke az ottani tevékenységekről tartott beszámolót.
Aleksa Kuzman, Bégaszentgyörgy községi ombudsmanja, a Szerbiai Községi Ombudsmanok igazgatóbizottságának elnökhelyettese összegezte a konferencia eredményeit, és arról is beszámolt, hogy a jövőben milyen tevékenységeket terveznek. A szakmai találkozót a Szerbiai Ombudsmanok Egyesülete a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával szervezte meg.
