A topolyai és a kishegyesi községek területén a legtöbb parcellán, a területek több mint 95 százalékán, mostanára véget ért az aratás. A termelők nem lehetnek elégedettek sem a terméseredményekkel, sem pedig a termés árával. A minőség ugyan jónak mondható, viszont az alapján nem számíthatnak a gazdálkodók felárra.
Tomik Nimród a topolyai Gazdakör alelnöke elmondta, hogy a topolyai község területén mintegy 90 százalékban már sikerült learatni a kenyérnek valót, azonban egy szokatlan specifikus helyzet állt elő. Az aratás előtti időszakban tapasztalható csapadékos időjárás azt eredményezte, hogy néhány parcellán jelentősen elszaporodtak a gyomok. A betakarítás során ezek a zöldellő gyomok jelentősen képesek megnövelni a gabona nedvességtartalmát. Az átvevő helyeken viszont ebben az évben a 18 százalék feletti nedvességtartalommal leszállított gabonát már nem is veszik át. Valószínűleg senki sem tartja kifizetődőnek a szárítói kapacitások beindítását. Ezért a termelők – más megoldás híján – ahhoz folyamodtak, hogy gyomirtóval kezelték ezeket a területeket. Most megvárják, amíg a gyomnövények elszáradnak, majd csak utána fognak neki a betakarításnak. Ez a jelenség tapasztalható a búza és a káposztarepce esetében is.
Branko Dudić, a topolyai Bácska Földműves Szövetkezet igazgatója elmondta, hogy a hozamok átlagosan 4,5–5 tonna között alakulnak hektáronként, ami nem tekinthető jó termésnek. Természetesen ennél valamivel gyengébb illetve ennél jobb parcellák is vannak. Előleg gyanánt 16–16,50 dinárt fizettek a kenyérgabonáért. A végleges felvásárlási ára pedig most az aratás idején végül 18 dinárban lett megállapítva. Ennél valamivel többet fizetnek a sörárpáért, 18,60 dinárt. A takarmányárpát sikerült legkorábban betakarítani, az ára pedig 16,20 dinár volt.
A repce betakarítása is a végéhez közeledik. Ezen olajnövény esetében is néhány helyen gondot okoztak a gyomnövények, akárcsak a búzában. A repce hektáronként az átlagosan 2–2,5 tonnát termett idén. Ez szintén elmarad a vártnál, hiszen az utóbbi években a hozamok elérték a 4 tonnát is hektáronként. Az igazgató elmondta azt is, hogy a repcéért 40 dinárt fizetnek kilogrammonként. Dudić azt is elmondta, hogy az utóbbi hónapok kedvező időjárásának köszönhetően a kapásnövények most jó állapotban vannak. A jelenlegi kilátások alapján kitűnő hozamok ígérkeznek napraforgóból, szójából, cukorrépából és kukoricából is.
Szokatlan és furcsa pangás a vágójószág piacán
Miközben az újságokban arról cikkeznek, hogy emelkedik a sertés ára, Közép-Bácskában éppen enyhe visszaesés tapasztalható.
Az állattenyésztésben fennálló helyzetről a Bácska Földműves Szövetkezet igazgatója elmondta, hogy a hízósertések és a malacok iránti csökkenő kereslet hatott az árakra. Előbbiért élősúlyban most 145 dinárt fizetnek, míg a malacokért 190 dinárt kilogrammonként. Nemrég még 155–160 dinár volt a sertés ára, a malacokért pedig 230 dinárt fizettek. Branko Dudić szerint a sertések iránti gyenge kereslet feltehetően az alacsony vásárlóerővel magyarázható. A jelenség ugyanis ezúttal nem fogható a behozatalra, hiszen az európai uniós tagállamokban éppen ellenkező folyamatok tapasztalhatóak: drágul a sertés. Az igazgató szerint egyfajta pangás érezhető a hízó marhák piacán is, ugyanis a korábban beharangozott törökországi kivitel egyelőre várat magára, a Pristina által foganatosított vámintézkedések szintén negatív hatással vannak, így alig van kereslet.
Tomik Nimród a jószágpiaci helyzetről elmondta, hogy a jelenlegi takarmányárak mellett 160–165 dinár lenne a sertések kilogrammjának minimális ára, ami mellett a tenyésztőnek is van némi jövedelme. A legideálisabb szerinte azonban a 180 dináros felvásárlási ár lenne, ami a bővített újratermelést is lehetővé tenné. Véleménye szerint a sertéspiacon jelenleg tapasztalható ingadozás összetett folyamatok eredménye, és a közeljövőben a felvásárlási ár enyhe emelkedése várható.
