Március után április első hetében is a száraz, csapadékmentes időjárás volt jellemző vidékünkre. Több éjszaka is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, ami leginkább a korábban virágzó gyümölcsfák termését tette tönkre, de éreztette hatását a kalászos gabonákban és az őszi káposztarepcében is.
Barcsik Márta növényvédő szakember, a topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa elmondta, hogy a kalászosok esetében a különféle gombabetegségek megjelenését tapasztalják a terepen, ezért meg kellene nézni a földeken a növények állapotát. A hűvösebb időben ugyan lelassult a kalászos gabonabetegségek terjedése, de a felmelegedéssel párhuzamosan az eddig is jelenlevő kórokozók fertőzési potenciálja megnő. A lisztharmat szinte minden táblában jelen van, a szeptóriás fertőzés közepes szintű, a növények egy részét fertőzte meg eddig. A sárgarozsda-fertőzésnek kedvezett a hűvös idő, de mivel eddig elmaradt az eső, így nem volt képes jelentős mértékben elterjedni. A felmelegedés javíthat, illetve ronthat is a helyzeten. Az árpában a törperozsda egyelőre nem okoz gondot, a hálózatos levélfoltosság bizonyos esetekben indokolhatja a beavatkozást. Sok a gabona levéltetű, amit jelez a kalászosok sárgulását előidéző komplex vírusfertőzés gyakori előfordulása. A kártevő szaporodásának kedvezett a hosszú és enyhe ősz és a tél is.
Aktuális és fontos a káposztarepce növényvédelme is. Megjelent a fénybogár. Elsősorban a korábban elvetett parcellák esetében tapasztalták nagyobb számban ennek a rovarnak a megjelenését, ott, ahol már bimbózó állapotban vannak a növények. Piretroid tartalmú növényvédő szerek ajánlottak a parcellák kezelésében. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy még virágzás előtt kell megejteni a permetezést, tekintettel a méhekre. Azt is elmondta, hogy az utóbbi időben, a legtöbb esetben a repcében előforduló kártevőkkel kapcsolatban fordulnak a szaktanácsadói szolgálat szakembereihez a termelők.
Sokan a termelők közül a napokban már megkezdték a szója, a napraforgó és a kukorica vetését is. A korábbi negatív tapasztalatokon okulva feltétlenül indokolt a területek talajlakó kártevő fertőzöttségével tisztában lenni. A drótférgek már tavaly is sok kárt okoztak, ezért szinte mindenütt indokolt lehet a talajfertőtlenítés. Ami a vegyszeres védekezést illeti, az nagyban függ a fajta megválasztásától is, ugyanis nem mindegy hogy milyen fajtájú szóját vagy napraforgót termesztenek. Egyes fajták érzékenyebbek, mások rezisztensek bizonyos betegségekkel szemben. Ennek tükrében kell megválasztani a növényvédelmi technológiát is. A takarmányborsó esetében Barcsik szerint elsősorban most a gyomirtásra kell odafigyelni, függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetésű borsóról van szó.
A növényvédő szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bármilyen kultúráról is beszélünk, a túl alacsony, illetve túl magas hőmérsékletek esetén nem ajánlatos a szer kijuttatása. Arra is oda kell figyelni, hogy amikor például a gombaölő szereket a rovarölő szerekkel keverik, akkor ki kell kérni a szakemberek véleményét, vagy elolvasni a használati utasítást. Ugyanis nem minden szer keverhető más szerekkel. Azt is elmondta, hogy a fejtrágyázás, a műtrágyázás hiánya nem pótolható levéltrágyával. Ugyanakkor a levéltrágya is nagyon hasznos és hatásos lehet: bizonyos tápanyagok felszívódása levélen keresztül is megtörténik, de elsősorban abban segíti a növényeket, hogy a talajból és több tápanyagot tudjanak felszívni.