A topolyai Gazdakör az egyik legrégebbi és legaktívabb topolyai civil szervezet, már egy 1893-ból fennmaradt újságcikkben is említik.
A 19. század végén színjátszó csoportja is volt, jótékonysági bálokat szervezett. A fennmaradt dokumentumok szerint még csikókiállítást is szerveztek. A feljegyzések szerint 1942-ben 380 tagot számlált. A második világháború után azonban nem nézték jó szemmel az ilyen szerveződéseket, meg is szűnt a Gazdakör, és csak 1994-ben alakult újra. Bábi Lajos, a szervezet elnöke elmondta, hogy az egyesület munkájára is kihat a vírushelyzet. Nem szeretnék senkinek az egészségét veszélyeztetni, ezért vasárnaponként nem tudják megtartani összejöveteleket a vásártéri otthon épületében, de az általuk szervezett rendezvények is elmaradnak az idén: nem lesz Parasztolimpia és Expo sem Topolyán.
A mezőgazdaságban is befolyásolja a piaci trendeket a járványhelyzet. Bábi Lajos elmondása szerint az állattenyésztésben egyre érezhetőbbek a gondok. Ami a jószágpiacot illeti, nem sok jóról lehet beszámolni. A hízósertés ára tovább esett, most mintegy 140 dinár kilogrammja élősúlyban. Ha tudjuk, hogy egy átlagos tenyésztő esetében a jövedelmezőség határa éppen ezen a szinten alakul, akkor a gyakorlatban ez azt jelenti, jó, ha le tudják fedni a költségeket. Még súlyosabb a helyzet a szarvasmarha-tenyésztésben. Elsősorban az a legnagyobb gond az utóbbi időben, hogy a hízómarhák iránti kereslet a minimálisra csökkent. Ennek nyomán a nagy jószág elszállítására esetenként egy-két hónapot is várni kell. A felvásárlási ár pedig mindössze 1,8 euró körül alakul. A Gazdakör elnöke szerint úgy néz ki, hogy egyelőre nem működik, amit korábban a minisztériumból bejelentettek, hogy megnyílnak a különféle külföldi piacok, feltárulnak az exportlehetőségek a marhahús, illetve a vágómarha esetében. A piaci árak alakulásához valószínűleg sokban hozzájárul az is, hogy a vendéglátóipari létesítményekben is jelentősen csökkent a forgalom.
Jól néz ki a határ, de…
Az év első felében az aszály nagymértékben sújtotta a topolyai község területét. A gondok már ősszel megmutatkoztak, már akkor kevés volt a csapadék, alacsony volt a talaj nedvességtartalma, ráadásul a búza és az árpa is kevesebbet termett az átlagnál az idén. A topolyai Gazdakör elnöke elmondta, hogy a tél folyamán és az idei év első felében a Telecskai-dombok környékét a csapadékhiány jellemezte. Ennek köszönhetően búzából és árpából is a sokévi átlagnál gyengébb hozamokat jegyeztek a termelők.
A búza holdanként alig termett 20 mázsa felett, az árpa átlaga is 20 és 25 mázsa között alakult. Volt, akiknek a hozam a 20 mázsát sem érte el, csak a jobb fekvésű parcellákon sikerült 30 mázsát megtermelni. Bábi Lajos kiemelte, hogy ha tudjuk, hogy az utóbbi években milyen mértékben drágultak az újratermelési anyagok, például a műtrágya vagy a vegyszerek, illetve az üzemanyag is ismét megdrágult, akkor nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben az őszi kalászosokon a termelők sokszor veszteséget jegyeznek. Kicsit más a helyzet a repcével. Az olajrepce sem produkált ugyan rekordterméseket az idén, viszont a jó árnak köszönhetően valami jövedelmet is meg tudtak általa valósítani.
Ami a jelenlegi határhelyzetet illeti, ha felületesen szemlélődünk a határban, úgy tűnik, hogy a kukorica, a szója és a napraforgó is sokat ígér. Bábi szerint azonban, ha jobban megnézzük, ha bemegyünk a növények közé egy-egy parcellában, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi napok magas hőmérsékletei egyfajta kényszerérést indítottak be. Emellett a különféle kártevők is a szokásosnál intenzívebben „dolgoznak”. Ezért aztán nem biztos, hogy rekordhozamokra lehet számítani, mint ezt sokan emlegetik. A napraforgó betakarítása elvétve már megkezdődött, de várhatóan a következő napokban vesz nagyobb lendületet. A Gazdakör elnökének megfigyelése szerint a napraforgóban is nagy károkat okoznak például a madarak. Ez elsősorban ott jellemző, ahol a közelben villanyvezeték is van, ami a madarak „megfigyelőállásául” szolgál.