Vidékünkön a kukorica betakarítása lassan a végéhez közeledik. Branko Dudić, a topolyai Bácska Földműves Szövetkezet igazgatója elmondta, hogy az eddig betakarított parcellák eredményei alapján mintegy 4,5–5 tonnát termett holdanként a tengeri ebben az évben. Ez hektáronkénti hozamokra átszámolva mintegy 8–9 tonna, ami elmarad a vártnál, ugyanis sokan 10 tonnára számítottak hektáronként, mert valóban jól néztek ki a parcellák a nyár folyamán. Azt is elmondta, hogy ami a minőséget illeti, azzal nincsenek gondok. A felvásárlási ár 15 dinár 60 parától indult – 14 százalékos nedvességtartalom mellett – majd elérte a 16,50 dinárt is, onnan most 16,20 dinárra mérséklődött. Az igazgató szerint ilyen hozamok és ilyen ár mellett most van jövedelem a kukoricán. Azt is elmondta, hogy szolgáltatásos alapon a szövetkezet munkagépeivel elvégzik a betakarítást. Ha valaki kombájnoztatni szeretne, az katasztrális holdanként 6000 dinárba kerül.
(Fotó: Tóth Péter)
Dudić elmondta azt is, hogy a napraforgó betakarítása már befejeződött. Csak elvétve látni egy-egy parcellát, ahol általában a másodvetésként beültetett napraforgó díszlik még, vagy más okokból nem sikerült eddig betakarítani. A napraforgó a topolyai község területén átlagban mintegy 2,6–3 tonnát termett hektáronként. Ez szintén elmarad a várakozásoktól. A szövetkezet 36 dinárt fizetett a napraforgóért és már a kifizetések is megtörténtek.
Dudić arról is beszámolt, hogy megkezdték a szerződéskötéseket a sörárpa, illetve az őszi búza termesztésére vonatkozóan. Előbbinek a vetése egy héten belül meg is kezdődhet. A napokban hullott csapadék lehetővé teszi most a megfelelő talaj-előkészítést. Idén is biztosítottak vetőmagot és alaptrágyát a szerződő társastermelőknek, még lehet jelentkezni.
Az olajrepce termesztésére vonatkozóan viszont már befejezték a szerződéskötést és vannak, akik már el is vetették ezt az olajnövényt. Akik még nem, de tervezik, azok most esőre várnak, tehát arra, hogy a földjeiken a talajviszonyok megfelelőek legyenek, elsősorban ami a nedvességtartalmát illeti, ami az egyenletes kelés előfeltétele. A korai vetés robusztusabb növényeket eredményezhet, ugyanakkor megnő a tél előtti túlfejlettség veszélye. A későn elvetett állományok gyökérzete pedig nem válik elég fejletté a nagy termések megalapozásához. Növény-egészségügyi szempontból is az optimális időben történő vetés jelenti a legkisebb, még kezelhető mértékű kockázatokat.
Az eső előtt rosszul és hiányosan kelt a már elvetett olajrepce Bácskában. A gazdák már aggódtak, ha nem lett volna csapadék, némely parcellát talán ki is kellett volna szántani. Akik viszont még nem vetették el a repcét, mert esőre vártak, lényegében kifutottak az optimális vetési időből, de akad, aki még most is próbálkozik. A repce optimális vetésidejét ugyanis számos tényező között kötött kompromisszum határozza meg, ezek közül különösen fontosak a talajművelés és a vetés folyamatát befolyásoló körülmények. A szakemberek szerint lehetőség szerint kerülni kell a magas hőmérséklettel párosuló porba vetést, ami egyenetlen és hiányos keléshez vezethet. Ugyanakkor szintén kerülendő a túlzottan nedves körülmények közötti vetés. Nagy termések eléréséhez ideális vetési körülményeket biztosít a mérsékelten meleg időjárás, váltakozó száraz és csapadékos periódusokkal. A sok éves tapasztalatok szerint az augusztus 20. és szeptember 15. közötti vetések adhatják a legmagasabb termésátlagokat, de ez mindig sokban függ az adott év időjárásától is.
Az olajrepce az utóbbi években egyre népszerűbb a gazdálkodók körében, mert viszonylag jó ára volt és a felvásárlással sem volt gond, mindig akadt rá vevő.
Dudić végezetül elmondta, hogy továbbra is felvásárolják a hízósertéseket és a malacokat. Különösen nagy kereslet azonban nincs a vágójószág iránt, tehát a kereslet volumene elmarad az előző évek átlagánál. A hízósertésekért most 137 dinárt fizetnek, a malacok ára pedig 200 dinár kilogrammonként.
