Elégedetten hátra dőlhetnek most azok a mezőgazdasági termelők, akiknek sikerült az őszi takarmányárpát, vagy a sörárpát még az eső előtt elvetni.
A korán elvetett repce egyenetlenül kelt ki (Tóth Péter felvétele)
A csapadék ugyanis most jól átáztatta a földeket, és az elkövetkező napok enyhébb időjárása ideális feltételeket teremt a keléshez. Ugyanakkor, azok a földművelők, akik most szeretnének vetni, lehet, hogy néhány napot várniuk kell, mert sok helyen 30 liter csapadék is hullott négyzetméterenként – ami egy havi átlagot tesz ki –, és megtörténhet, hogy napokig nem lehet rámenni egyes parcellákra.
Közép-Bácskában ezekben a napokban már befejeződik a kukorica betakarítása. Branko Dudić, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy az eddig betakarított parcellák eredményei alapján mintegy 4,5–5 tonnát termett holdanként a tengeri ebben az évben. A felvásárlási ára folyamatosan emelkedett, jelenleg 17,50 dinárt fizetnek érte 14 százalékos nedvességtartalom mellett. Az igazgató azt is elmondta, hogy szolgáltatásos alapon a szövetkezet munkagépeivel elvégzik a betakarítást is, amennyiben valaki még nem takarította be a kukoricát. Ha valaki kombájnoztatni szeretne, az katasztrális holdanként 6000 dinárba kerül.
Dudić azt is elmondta, hogy a sörárpa termesztésére vonatkozóan már befejezték a szerződéskötést, búza termesztésére viszont még lehet szerződni. Az eső előtt kevesen vetették el a kenyérnekvalót, a búza vetése most vesz nagyobb lendületet. A szövetkezetben biztosítottak vetőmagot és alaptrágyát a most szerződő társastermelőknek. Azt is elmondta, hogy az olajrepce termesztésére vonatkozóan szintén már befejezték a szerződéskötést.
A korai vetés robusztusabb növényeket eredményezett, ugyanakkor megnő a tél előtti túlfejlettség veszélye. A korai vetések esetében az is megfigyelhető, hogy egyenetlen a kelés, akkor ugyanis még viszonylag száraz volt a talaj felső rétege. A későn elvetett állományok gyökérzete pedig nem válik elég fejletté a nagy termések megalapozásához. Növényegészségügyi szempontból is az optimális időben történő vetés jelenti a legkisebb, még kezelhető mértékű kockázatot az olajrepce esetében.
A repce optimális vetésidejét számos tényező között kötött kompromisszum határozza meg, ezek közül különösen fontosak a talajművelés és a vetés folyamatát befolyásoló körülmények. A szakemberek úgy vélik, lehetőség szerint kerülni kell a magas hőmérséklettel párosuló porba vetést, ami egyenetlen és hiányos keléshez vezethet. Ugyanakkor szintén kerülendő a túlzottan nedves körülmények közötti vetés. Nagy termések eléréséhez ideális vetési körülményeket biztosít a mérsékelten meleg időjárás, váltakozó száraz és csapadékos periódusokkal. Sok éves tapasztalatok szerint az augusztus 20. és szeptember 15. közötti vetések adhatják a legmagasabb termésátlagokat, de ez mindig sokban függ az adott év időjárásától is. Megfigyelhető volt, hogy a topolyai–kishegyesi határban sokan még október elején is vetettek repcét.
Az olajrepce az utóbbi években egyre népszerűbb a gazdálkodók körében, mert viszonylag jó ára volt és a felvásárlással sem volt gond, mindig akadt rá vevő.
Dudić azt is elmondta, hogy folyamatosan felvásárolják a hízósertéseket és a malacokat. Különösen nagy kereslet azonban nincs most a vágójószág iránt. A kereslet volumene elmarad az előző évek átlagától. A hízósertésekért most 137 dinárt fizetnek, a malacok ára pedig 200 dinár kilogrammonként.
