Papp Lászlót írói tevékenysége és helytörténeti gyűjtés terén végzett kimagasló értékmegőrző tevékenységéért terjesztették fel a Pro Urbe díjra, amelyet október 15-én, a városnapi díszülésen vehetett át.
Papp László 1952-ben született Bácskossuthfalván. Munkaszervező mérnök, ékszerész, vadász, és nem utolsósorban helytörténész. Alapító tagja a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaságnak, 1990-től tagja a Monográfia Helytörténeti Egyesületnek, 2019-től az elnöke. 2011-től az Id. Kovács Gyula Általános Iskolában az iskolaszék elnöke, 2012-től a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának tagja. 1999 és 2011 között az Iparos Egyesület elnöke, 1998-tól a Fazan-Trap koronglövő egyesület elnöke, 2009-től öt éven át pedig a Fácán Moravica vadászegyesület titkára volt.
Papp László édesanyja varrónő volt, apja pedig gépkocsivezető, így azt szerették volna, ha ő is valamilyen mesterséget tanul. Ez így is történt. Az ékszerész szakmát tanulta ki, és egy mesternél eltöltött gyakorlati időt követően nyolc évig dolgozott a szabadkai Aurometalban. Mint mondta, nagyon jól érezte magát ott, és ez alatt a nyolc év alatt elvégezte a munkaszervezési főiskolát is. A későbbiekben a bácskossuthfalvi Autošpedben kereskedelmi referensként dolgozott. Ezután jött egy újabb fordulat az életében, amikor ékszerészként kezdett magánvállalkozásba. A vállalkozást ma már a fiával közösen működtetik.
A Monográfia Helytörténeti Egyesületet valójában még 1976-ban megalapították Bácskossuthfalván. Papp László az egyesülethez 1990-ben csatlakozott, és visszaemlékezve elmondta, hogy nagyon sokat köszönhet Szabó Józsefnek, a Magyar Szó egykori újságírójának és lektorának, aki az első szárnypróbálgatásait követően arra biztatta, hogy folytassa a helytörténeti témák feldolgozását, az írást.
Az élet számos más területén is aktív: 1985-től a helyi vadászegyesületben is, 22 évvel ezelőtt – 1998-ban – pedig megalapította a helyi koronglövő egyesületet, melynek tagjai máig már több mint 100 díjat gyűjtöttek össze. Ez egyfajta „vadászatpótló” nemes versengés, hiszen a vadászatra ő maga sem úgy tekint, mint a vadak lelövésére, hanem inkább a vadgazdálkodás egy formájaként. Elmondása szerint a bácskossuthfalvi egyesületben is tulajdonképpen ilyen tevékenységet folytatnak: az egyesület öt kutat furatott, hogy biztosítsák a vizet a vadak számára, ezenkívül a téli időszakban, amikor szükséges, gondoskodik az etetésről, és a vadnevelés terén is jelentős eredményeket ért el.
Ami a helytörténeti kutatásait illeti, nagyon sok segítséget kap a helyiektől, és tulajdonképpen erre úgy tekint mint egyfajta közös munkára. Kiemelte, hogy például amikor a falunak a sporttörténetét dolgozta fel, az egy 400 oldalas kiadvány lett, 280 fotóval illusztrálva. De más kiadványokban is rengeteg fotó van. Több mint 1000 fényképet sikerült begyűjteni vagy elkérni és elkapni a tulajdonosaiktól. Azt tapasztalta, hogy bárkitől bármilyen segítséget kért, szívesen megkapott.
A Monográfia Helytörténeti Egyesület 2009-ben alakult meg. A kezdeményezésükre minden bácskossuthfalvi ballagó diák megkapja a falu történetét feldolgozó helytörténeti kiadványt. Úgy indulnak útjukra ezek a diákok, hogy a kezükbe kerül a település múltját feldolgozó kiadvány. Az utóbbi években a pacsériak egy kétnyelvű helytörténeti kiadványt kapnak ballagáskor útravalóként.
Papp László elmondta, erre a díjra úgy tekint, hogy jólesett neki az elismerés, miközben azzal is tisztában van, hogy az ilyen díjakat általában idősebb korúaknak az életművükért szokták odaítélni. Ugyanakkor érez még magában annyi munkakedvet, erőt és elszántságot, hogy ez a munkásságában ne egy képletes pont legyen, hanem csak egy vessző. Máris serényen dolgozik a helyi tűzoltó egyesület monográfiájának a megírásán, s még számos ötlete van, hiszen helytörténeti szempontból számos feldolgozatlan terület van Bácskossuthfalván és tágabb környékén. Örvendetesnek tartja, hogy vannak olyan fiatalok is a faluban, akik ezzel foglalkoznak: Németh Klaudó, Kotek Szabolcs, Kucor Tamara, Radakovity Marina és mások is figyelemre méltó tevékenységet fejtenek ki.
A Települési Értéktárnak alapító tagja és aktív résztvevője, helytörténeti gyűjtése felbecsülhetetlen. Papp László munkássága, a társadalomban vállalt tevékeny szerepe, emberi hozzáállása számunkra igazi kincset jelent, ezért megbecsülésünk jeleként javasoljuk őt a díjra – olvasható Bácskossuthfalva Fejlesztési Alapítványának ajánlásában. Helytörténészként több könyv szerzője, illetve társszerzője: Örökségünk része (2005 társszerző), Csoncsikó – Morovici gyermekjátékok (társzerző 2008), Szenvedélyünk a vadászat (2009), Méhek szorgalmával (2012), Ép testben ép lélek – Bácskossuthfalva sportkrónikája (2015), Tündérlak (társszerző 2019), Akiknek megcsípte a haját a dér – a bácskossuthfalvi nyugdíjas-egyesület története (2019)
„Azt azért ki kell mondanom, nem azért csináltam soha, hogy díjat kapjak érte. Ha van, akkor jólesik, örömmel tölt el, de nem ezért csináljuk. Ezért a közösségért tesszük – gondolok Bácskossuthfalvára, de Topolyára, Pacsérra, a tágabb közösségre is. Ha tudunk valamit hozzátenni ahhoz, hogy megmaradjon a múltunk, vagy ezzel jobbá teszünk valamit, akkor nem dolgoztunk hiába” – fogalmazott a Pro Urbe díjjal kitüntetett Papp László.
