Hagyományos, fából fabrikált érdekes szerkezet áll a törökkanizsai Hagyományok Házának udvarán. Közelebbről szemügyre véve kiderül, hogy valamiféle rosta, válogatóberendezés a kiállított tárgy. A helybeli 83 éves Nagy István bácsi még ismeri a léces hagymarosta működési elvét és alkalmazásának a módját, maga is termelő volt egykor:
– A fából készült gép az apróhagyma, vagyis a dughagyma szétválogatására szolgált. A berendezést egy kurblival hozták működésbe. Legalább két ember kellett az üzemeltetéséhez, az egyik a garatba adagolta, öntötte fel az apróhajmát, a másik pedig forgatta a három egymásba illesztett, ujjnyi vastag lécekből kialakított, különböző méretű nyílásokkal ellátott dobot, amely enyhén lejt, és szűkül a vége felé, ahol a különböző méretű hagymafejek favályúba potyogtak, és a két oldalán, valamint a végén távoztak a rostából.
A három méret közül csak a középső méretű alkalmas duggatásra, a nagyobb hagyma neve parázs, ez már nem való továbbtermesztésre, mert fölbördőzik, azaz felmagzik, nem nevel hagymafejet. A türelmesebb háziasszonyok a parazsat is felhasználták főzésre, de egy ebédhez egy egész marékkal kellett belőle megpucolni. A legapróbb réseken kihulló hagyma a zsiga, ez már végképp nem alkalmas semmire, túlságosan csenevész a duggatáshoz – mondta Pista bácsi, aki egykor maga is rendszeresen termesztett dughagymát Törökkanizsa határában.
