Újabb kiváló hangulatú Magvető-élőújsággal és mezőgazdasági lakossági fórummal vártuk olvasóinkat a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével karöltve csütörtökön este a törökkanizsai helyi közösség épületében, ahol bemutattuk a Magyar Szó legújabb kiadványait, köztük a Szélcsengő című kötetet is, amelyet éppen törökkanizsai olvasóink vehettek elsőként a kezükbe, valamint szó esett a mezőgazdaságot érintő aktuális kérdésekről is.
A rendezvényen a mindennapjainkat érintő fontos kérdések is szóba kerültek (Dávid Csilla felvétele)
A rendezvényen jelen volt Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a köztársasági képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja, Ótott Róbert, a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság titkárhelyettese, valamint Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Orosz Urbán Csilla, Törökkanizsa község alpolgármestere, Újhelyi Nándor, a törökkanizsai községi képviselő-testület elnöke, Jaksa Róbert, a törökkanizsai községi tanács tagja, valamint Ótott Nóra törökkanizsai falugazdász és sokan mások is.
Az összejövetel kezdetén Újhelyi Nándor, a törökkanizsai községi képviselő-testület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, nagy örömére szolgált, hogy a Magyar Szó szerkesztősége és a Magvető csapata ismét ellátogatott hozzájuk, majd úgy fogalmazott, abban a turbulens világban, amelyben élünk, rendkívül fontos, hogy minél gyorsabban hozzájuthassunk azokhoz az információkhoz, amelyekre szükségünk van, és ezt a célt szolgálják azok a mezőgazdasági termelők számára szervezett lakossági fórumok is, amelyeket a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a Magyar Szó szerkesztősége közösen tart meg Vajdaság-szerte annak érdekében, hogy a meghívott szakpolitikus vendégek segítségével tájékoztassák a lakosságot a mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális kérdésekről.
Varjú Márta, lapunk főszerkesztője a Magyar Szónak a vajdasági magyarság életében betöltött szerepéről beszélt, kitérve a lap indulására, az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb történéseire, valamint az elmúlt évben megtartott jubileumra is, hiszen – mint az köztudott – a Magyar Szó tavaly ünnepelte fennállásának hetvenötödik évfordulóját. Kifejtette, a Magyar Szó az elmúlt évek során mind tartalmilag, mind formailag folyamatos fejlődésen ment át, ami nemcsak az anyalapra igaz, hanem annak mellékleteire is, amelyek kivétel nélkül igen nagy népszerűségnek örvendenek az olvasók körében.
A Magyar Szó múltjáról és jelenéről Varjú Márta főszerkesztő beszélt (Dávid Csilla felvétele)
Mint mondta, a Magyar Szó szerkesztősége arra törekszik, hogy az olvasók visszajelzéseinek figyelembevételével készítse és fejlessze a lapot, éppen ezért bírnak óriási jelentőséggel az élőújságok, amelyek kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy közvetlen visszajelzéseket kapjunk olvasóinktól.
A Magyar Szó legújabb kiadványait Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes és Fodor István nyugalmazott szerkesztő ismertették az egybegyűltekkel, akik a korábbiakban már több helyszínen is bemutatott Naptár 2020, Mérföldkövek – Hetvenöt év, hetvenöt írás, illetve Amit a galamb összehordott – Hódegyházi vidám történetek című kötetek mellett a Tóth László írásait tartalmazó és éppen Valentin-napra megjelent Szélcsengő című könyvvel is megismerkedhettek.
Az összejövetel mezőgazdasági témákat taglaló részében elsőként Varga Attila, a Magvető szerkesztője mesélt a melléklet létrejöttének körülményeiről és azokról a célkitűzésekről, amelyek az elmúlt évek során megvalósultak. Beszélt a Magvető több évre visszanyúló élőújság-sorozatának jelentőségéről és tapasztalatairól, valamint kitért a nyereményjátékok fontosságára is, amelyek közül az idei éppen most is folyamatban van, majd leszögezte, a Magvetőben megjelenő szelvények beküldői között ezúttal is értékes nyeremények találnak majd gazdára, köztük a főnyeremény, az 1600 euró értékű függesztett rövid tárcsa is, amelyet az adai Agromerkur vállalat ajánlott fel olvasóinknak.
Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője sikeresnek nevezte az elmúlt négy évet, hiszen – mint mondta – a választási ígéreteik közül csaknem mindent sikerült megvalósítaniuk, sőt, emellett komoly fejlődési lehetőséget is tudtak biztosítani a vajdasági magyar mezőgazdasági termelők számára. Kitért a Prosperitati Alapítvány és a köztársasági szervek által kínált pályázati lehetőségekre, valamint az IPARD-program által nyújtott lehetőségekre, majd annak fontosságát hangsúlyozta, hogy részben éppen a Magvető-élőújságoknak is köszönhető az, hogy az elmúlt években igen szoros kapcsolatot alakítottak ki a gazdákkal, akiknek számos problémáját sikerült orvosolniuk azáltal, hogy a megfelelő helyeken tudták képviselni az érdekeiket. Leszögezte, a céljuk az, hogy a továbbiakban is hatást tudjanak gyakorolni azokra a folyamatokra, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat, valamint az, hogy a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a falugazdász-hálózat a továbbiakban is olyan eredményesen tudja segíteni a mezőgazdasági termelőket, mint ahogyan azt az eddigiekben tette.
Ótott Róbert a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság támogatási és a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap hitellehetőségeiről beszélt az egybegyűlteknek, külön kitérve annak fontosságára, hogy ezeket együttesen is igénybe tudják venni, ami óriási könnyítést jelent számukra. Mint mondta, a titkárság mindig a korábbi évek tapasztalatainak figyelembevételével írja ki a pályázatait, amelyeknek a keretösszegét is a termelők igényeihez próbálják igazítani, ami idén sem volt másként, ráadásul idén már a megszokottnál jóval korábban kiírták a pályázataikat, amire érdemes odafigyelniük az érintett gazdáknak. Kiemelte továbbá az Abu-dzabi Fejlesztési Alap által támogatott projektumok jelentőségét, amelyek közül egy jelenleg éppen Törökkanizsa község területén is folyamatban van, egy másik pedig a tervek között szerepel; valamint a jégvédelem fejlesztésére irányuló projektumok jelentőségét, amelyek keretében idén automatizálják a Fruška gora-i jégelhárító központot, amely az eddiginél jóval korszerűbb módszerek alkalmazása révén tud majd védelmet nyújtani a jégkárok bekövetkezése ellen.
A rendezvény zárásaként a közönség soraiban helyet foglalók is feltehették kérdéseiket, akik közül többen éltek is ezzel a lehetőséggel, rámutatva egyebek mellett a mezőgazdasági termelők helyzetének nehézségeire, valamint az őket érintő problémák súlyosságára is.
