Az újvidéki Dnevnik Holding vállalat körül újabb bonyodalmak alakultak ki, a napokban a tartományi kormányfő kijelentette, hogy támogatja a Dnevnik napilap dolgozóinak kezdeményezését, hogy megszerezzék a többségi tulajdonosi csomagot. Ezzel ellentétben a Dnevnik Holding is azt jelentette ki, hogy ők is a többségi csomag megszerzését tűzték ki célul, és csak akkor állnak rá arra, hogy a WAZ odaajándékozza a tulajdoni részesedését az újságíróknak, ha a holding megszerzi a többségi részesedést, amely 53,43 százaléka a részvényeknek. Ezt viszont a WAZ akkor elutasította. A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) és a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) is elítélték ezt a próbálkozást, mert szerintük a médiumok tulajdonosai között az államnak semmi keresnivalója. A Dnevnik körüli legújabb bonyodalmakról Ana Tomanova-Makanova tartományi tájékoztatási titkár nyilatkozott lapunknak.
Mi történik a Dnevnik vállalatban? Sokféle információ kapott szárnyra az utóbbi időben.
– Meghívtuk a Dnevnik Holding és a Dnevnik Vojvodina Press képviselőit, hogy megvalósulhasson a WAZ ajánlata, mert mindannyian megegyeztünk abban, hogy elfogadjuk azt. Most még ki kell várni a Privatizációs Ügynökség válaszát, mert nem szabad elfelejteni, hogy a Dnevnik Holdingnak átalakulásban lévő cég státusa van, és ezért az ügynökségnek az ilyesmit jóvá kell hagynia. Emellett fontos lenne megalakítani egy munkacsoportot, hogy megtalálják azokat a technikai megoldásokat, amelyek lehetővé tennék a további lépéseket. Nem mindegy, hogy a WAZ, vagyis a dolgozói és a Dnevnik Holding között milyen lesz a szerződés. Olyan szerződést kell elkészíteni, hogy az elfogadható legyen az ügynökség számára is, ez most a jogászok feladata.
Ön szerint milyen tulajdonosi struktúrára lenne szükség a Dnevnikben?
– Vajdaság nem lehet alapítója egy médiumnak, a Dnevnik Holdingot privatizálni kell. A többségi csomag másé kell, hogy legyen, mindannyian a független médiáért szállunk síkra, de meg kell találni a legmegfelelőbb modellt ahhoz, hogy megfeleljen a Privatizációs Ügynökségnek, és később a Cégbejegyzési Ügynökségnek is. A Dnevnik munkásai vajdaságiak, meg szeretnénk találni a legjobb megoldást számukra, semmi rosszat nem akarunk, elhihetik. Minden vajdaságinak fontos a Dnevnik napilap és a Neven is, amely a legfiatalabbak számára készül. Hangsúlyozom, csupán a megoldás modalitásáról van már szó.
Mi a véleménye arról, hogy az állam teljesen kivonuljon a médiumok tulajdonosi struktúrájából?
– Azért szállok síkra, hogy a sajtó független legyen. Manapság azonban a média mindenhol nehéz helyzetben van, ezért nincs kifogásom ellene, hogy az állam segítsen. Létezik egy törvény az állami segítségről, természetesen átláthatóan és pályázatokkal. Ebben a nehéz helyzetben, amikor a nyomtatott sajtónak csökken a példányszáma és sokan tönkre mennek, valamit lépni kell, mert egyes dolgokat meg kell vigyázni. Hogyan lehet valamit megőrizni, ha sehol sincs erre pénz? Szerintem találjunk egy átmeneti formát, és ezt az említett törvény lehetővé teszi. Nem látok semmi rosszat abban, ha a média kisegítéséből az állam is részt vállal. Ilyen módon az állam nem szól bele a szerkesztőségi munkába, csupán lehetővé teszi, hogy a média teljesíthesse küldetését.
Támogatás a határon túli szerb sajtónak Pénzügyi segítséget kapott a határon túli szerb média, az odaítélt pénzösszegről szóló szerződéseket pénteken írták alá Újvidéken. A támogatást a Tartományi Tájékoztatási Titkárság a horvátországi, magyarországi és romániai határon túli szerb sajtónak pályázat útján ítéli oda, amelynek teljes összege mintegy kétmillió dinár. A pályázat nyertesei a vukovári önkormányzati televízió és produkció, a horvátországi Difuzija, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat, a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ, a romániai Szerb–Román Fejlesztési Központ és a romániai Szerb Szövetség. Ana Tomanova-Makanova, a tartományi kormány alelnöke az ünnepélyes aláírás alkalmával elmondta, hogy a támogatás célja a határon túli szerb média programjainak fejlesztése és minőségének javítása. |
