A Jugovićevo városrészben folyó építkezés során nemrégiben több repülőgépbomba került felszínre. A robbanószerkezeteket az újvidéki rendőrségre, majd a belügyminisztérium Nemzeti Kriminológiai Központjába vitték.
A városi polgári védelem első embere a Nacionalni građanski napilapnak megerősítette, hogy a bombák nem veszélyesek, ugyanis csaknem hét évtizedig voltak a földben, külső fémházuk korrodált, és a bennük lévő robbanóanyag is többé-kevésbé lebomlott. Több mint 30 ilyen szerkezetet szállítottak a rendőrség raktárába, ahonnan a nikincei katonai gyakorlóterepre viszik majd őket megsemmisíteni.
A Jugovi ćevo v árosnegyedben 1913-ban építettek repülőteret, nevét másfél évtizeddel később kapta: egy pilótatisztről nevezték el. A környék tehát immár egy évszázada gyakran a különböző katonaságok állomáshelye, nagy valószínűséggel fegyverraktárak is voltak itt. A németek 1941-ben bombázták a repülőteret, a náci pilóták később innen szálltak fel, innen repültek a keleti front felé. Ezt követően a szovjetek, majd a partizánok vették át, innen repültek be a szerémségi fronton folyó csatákba, 1999-ben a NATO repülőgépek bombázták a környéket. Föld alatt korhadó, potenciális veszélyt jelentő bombák azonban nem csak itt találhatók Újvidéken, hanem az óváros alatt is. A németek több helyen is bombázták 1941 tavaszán Újvidéket, 1944-ben pedig a szövetségesek zúdítottak legalább nyolc alkalommal kiadós bombazáport a városra. Leginkább a mai Maszim Gorkij és a Munkás utca területét támadták, itt volt az ipari övezet, gyakran vált célponttá a Podbara városrész és a hidak is. Több találat érte a valamikori vasútállomást a mai Limáni piac helyén, továbbá a villanytelepet és a vasúti rendezőállomást is. Újvidéken nemcsak repülőgépbombákat találnak, hanem egyéb robbanószerkezeteket is: szinte minden nyáron alacsony vízállás alkalmával a Duna partján a horgászok gránátokra és egyéb, a második világháborúból megmaradt lövedékekre bukkannak.
