Temerinben megkezdődtek az előkészületek az idei Illés-napi ünnepségek megtartására, amelyre immár több mint másfél évszázada, minden évben sor kerül. A megemlékezés a szabadságharc utáni pusztulásnak, és megpróbáltatásoknak, és az ősök fogadalmának állít emléket. Újabban az új kenyér ünnepévé is vált az ünnepség és több napos program várja az érdeklődőket. Új keletű hagyománnyá vált az is, hogy a fogadalmi megemlékezés mellett, a település történelmének egy jeles eseményéhez fűződően szervezik a programokat. Az idén ez Temerin mezővárosi rangra emelésének 210. évfordulója.
Ökrész Károly, Temerin történelmének jeles kutatója említi, hogy a középkorban jogilag a mezőváros a szabad királyi város és a jobbágyfalu között állt. Lakói jobbágyok voltak, de jogállásuk, érdekeltségeik tekintetében különböztek a jobbágyfalvak népétől. A legtöbb mezőváros megszerezte a vásártartás jogát, környékének piachelyévé vált. Temerin a mezővárosok alacsonyabb kategóriájába tartozott, mert a regálé jogokat (jura regalia) a földesúr tartotta meg, a vásártartás jogának a megszerzése azonban ösztönzőleg hatott a földművelés és a kézműipar fejlődésére, valamint a kereskedelem megjelenésére függetlenül attól, hogy a vásárokból befolyó jövedelem a földesurat illette.
A királyi kancellária 1799-ben értesítette Szécsent Sándort, Temerin kegyurát, hogy az uralkodó megadta Temerin helységnek a mezővárossá emelését a vásárok megtartásának privilégiumával. Bár a vásárok megtartásának időpontja egy kis bonyodalmat okozott, mivel ahhoz a szomszédos megyéknek, kerületeknek és városoknak beleegyezésüket kellett adniuk és voltak akik panasszal éltek. Ennek ellenére vásárok tartására február 24-ét, május 5-ét, szeptember 2-át és november 22-ét jelölték meg. Az első vásárt a következő évben, 1800-ban tartották meg.
Az idei Illés-napi ünnepségek keretében tartják a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetsége nemzetközi kiállítását, amelynek helyszíne a Kókai Imre Általános Iskola lesz. A rendezvények koordinálására szervező bizottságot neveztek ki, amelynek élén Puskás Tibor, az I. helyi közösség elnöke áll, tagjait pedig az Iparosok és Vállalkozók Egyesületének, a Kertbarátkörnek, a Szirmai Károly MME-nek, a Kárász Sporthorgász Egyesületnek és a lovasklub, valamint a kézimunka körök képviselői alkotják.
Már most biztosnak mondható, hogy a hagyományos felvonulás július 20-án a Gulyáscsárdától indul az ünnepi nagymisére, amelyet ez alkalommal is a Szent Rozália-plébániatemplomban mutatnak be. Mise után a lovasok és a fiákeresek viszik a megszentelt új kenyeret a telepi iskola udvarába, az esti vigalom színhelyére.
A rendezvények július 16-án, csütörtökön kezdődnek és 20-án, hétfőn az esti mulatsággal fejeződnek be. A tájház az idén is több program megtartásának helyszíne lesz. Többek között megszervezik Fábri Géza koncertjét, és az elszármazottak találkozóját is. Az amatőr festők, fotósok és kézművesek kiállítását, valamint a Kertbarátkör hagyományos terménybemutatóját a telepi iskolában szervezik meg. A veterán TAKT-osok képzőművészeti alkotásainak bemutatója a galériájában, Németh Mátyás hagyományos festménykiállítása a Rozika étteremben lesz.
A különböző programokba még bekapcsolódhatnak a civil szervezetek, egyesületek és alkotók, ha részvételi szándékukat május 28-áig jelentik a helyi közösség titkáránál az Ifjúsági Otthonban.
