A Temerin és Jánoshalma közötti kapcsolattartás – kisebb-nagyobb szünetekkel – már 1849 óta fennáll. Ekkor ugyanis a szabadságharc viharában a tűz martalékává vált falu elmenekült lakósságának egy része Jánoshalmán talált menedéket. Ott befogadták őket, és ezt a temeriniek sohasem felejtik el.
Kezdetben rokoni kapcsolatok ápolása útján, majd hivatalos formában is virágzott a két község együttműködése. Mindez a második világháborút követő időkben, mint sok más kapcsolat, szünetelt ugyan, de a két település lakosságának szívében széttéphetetlenek maradtak az összekötő szálak. Csak amikor már a határ mindkét oldalán enyhült a helyzet, akkor vált lehetővé, hogy a két település ismét egymásra találjon. Jánoshalma a küldöttsége révén már több éve együtt üli meg a temeriniekkel az Illés-napi fogadalmi ünnepet, de az itteniek is képviseltetik magukat az ottani rendezvényeken.
Most úgy tűnik, újra hivatalos formát ölt a két település összefogása. Az I. helyi közösség tanácsa ugyanis hétfő esti ülésén egyhangúlag elfogadta a jánoshalmi önkormányzattal való együttműködési megállapodás tervezetét, ami háromnyelvű (magyar, szerb és angol) egybehangzó változatban készült, aláírására pedig hamarosan sor kerül.
A dokumentum aláírói megegyeztek abban, hogy az együttműködési megállapodás keretében a két település elősegíti az oktatási intézményeik közötti kapcsolatok kialakulását és fejlesztését. Megszervezik a különböző művelődési, művészeti és sportrendezvényeket, segítik a civil szervezetek közötti együttműködést, bővítik a helyi médiumok közötti kapcsolatokat, eljuttatják egymáshoz a településeket bemutató és népszerűsítő kiadványokat, nem utolsósorban pedig elősegítik a kereskedelmi-gazdasági információáramlást, támogatják a tapasztalatcserét, a határon átnyúló programok kidolgozását és megvalósítását, továbbá a közös pályázatokon való részvételt.
Az ülés folytatásában Puskás Tibor, a tanács elnöke beszámolt a helyi közösség napja és Temerin fogadalmi ünnepe költségvetési tervének teljesítéséről. Megnevezték azokat az utcákat (Pap Pál, Rákóczi Ferenc, JNH, Klapka György és Dózsa György), amelyek elsőbbséget élveznek a járdák javításában. A továbbiakban az elnök beszámolt a két tanácsülés közötti időszakban végzett munkáról, majd a tanácstagok észrevételeiről és a polgárok folyamodványairól tárgyaltak.
