2024. november 24., vasárnap

Csendrendelet négytől hatig

Az újvidéki képviselő-testület a múlt hét végén elfogadta a lakóépületek házirendjének módosítására vonatkozó javaslatot
(Fotó: Dávid Csilla)

A lakóépületek házirendjének szövegét 1992-ben fogalmazták meg, azóta csak kisebb módosítások történtek rajta, viszont az elmúlt két évtizedben környezetünk merőben megváltozott. Manapság csak kevesen dolgoznak hajnali 6-tól délután 2-ig, a lakások nagy részében albérlők laknak, a drogosok pedig behúzódnak a fűtött épületek minden nyitva álló zugába.

Az új házirend mindenekelőtt a lakók nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezések megszigorításában jelent változást, ezentúl minden épület bejáratában, folyosóján világosan fel kell tüntetni, hogy melyik lakásban, hányan és kik laknak. A listának időszerűnek kell lennie, állandóan frissíteni kell. Az albérlők visszaéléseit akarják ezzel megakadályozni, hiszen helyenként egy bejelentett lakó helyett 6-an, 8-an is élnek egy lakásban. Ez mindenekelőtt azokban az épületekben jelent komoly gondot, ahol a lakók közösen fizetik a meleg vizet, de a hidegvíz-fogyasztás tekintetében sem éppen könnyen elnézhető arcátlanság.

Hétfőn este az Ifjúsági Mozgalom helyi közösségben a környék lakóépületeinek házitanács-elnökei számára szerveztek házirend-ismertető előadást, ezen többek között elhangzott az is, hogy ezentúl feljelenthetjük a kommunális felügyelőségnek, vagy a kommunális rendőrségnek azt, ha egy lakásban többen laknak, mint amennyi személy neve szerepel a lakók listáján. A kommunális rendőrség – a felügyelőktől eltérően – igazoltathat is (gumibottal, bilincsekkel járőröznek), szűkítve így a lehetőséget az albérleti visszaélésekre. A büntetéseket a helyszínen is megfizettetik, az új házirendbe ütköző vétségekért 2500 és 25 000 dinár közötti bírság szabható ki. A házi tanács, mint jogi személy esetében ez az összeg 25 és 100 ezer dinár közötti (példa: az épületben nincs lakók listája, vagy nem tartják karban a liftet – legalább 25 ezer dinár büntetés). A házitanács-elnököket, mint magánszemélyeket, ezentúl nem vonják felelősségre, így elkerülhető az a helyzet, hogy senki sem akarja vállalni ezt a tisztséget. Ezentúl nem szabad a teraszon teregetnünk, ha van az épületben mosókonyha, nem szabad a folyosón tartanunk régi bútorokat, tűzifát, háztartási gépeket, a délutáni pihenő ideje 16 és 18, az éjjeli 22 és 5 óra között. Büntetés jár azért is, ha ablakunkból kidobunk bármit – itt leginkább szemetelésről, szőnyegkirázásról van szó. Az eljárás során elég két tanút biztosítanunk (például arra, hogy a szomszéd hangosan, zavaróan hallgatja a zenét, vagy falat fúr a pihenés idejében), és a kommunális rendőrség máris büntethet. A közös épületrészek közösek, nem tehetünk olyasmit, hogy egy 25 lakásos épületben elkülönítjük a folyosó 1/25-öd részét azzal a megindoklással, hogy annyi a mienk!

A nagy érdeklődést kiváltó ülésen megjelent házitanács-elnökök leginkább arra panaszkodtak, hogy mindez szép és jó, de a gyakorlatban betarthatatlan. Az albérlők szemtelenek, nem hajlandóak megadni adataikat, néhol a lakástulajdonost tíz éve nem is látták. Az egyik tanácselnök elmesélte, hogy szereltek zárat épületük ajtajára (az új házirend szerint 22 óra után be kell zárni a kaput, ha nincs az épületben kaputelefon), másnapra az egész ajtót elvitték. Egy másik házitanács-elnöknél éjjel 3 órakor csöngetett egy két méteres alak, és udvariasan megkérdezte, hogy aludhat-e a mosókonyhájukban, mert tudja, hogy ott jó meleg van. Sokan nem külső cégek, hanem az épületben lakó házmester alkalmazásában látják a megoldást, legtöbben a drogosokra panaszkodtak. A kamerák felszerelése is vitát váltott ki, nem mindenki akarja a biztonság érdekében feláldozni intimitását, ezenkívül a rendszer drága: egy két kamerás videorendszer egy kisebb épületben legalább 80 ezer dinárba kerül.

A hétfői ülést vezető Goran Radojev városi tanácsnok, házitanács-elnök abban az épületben, amelyikben lakik, ilyen minőségben válaszolt kérdésünkre: Szerintem az újvidéki lakóépületekben az a legnagyobb gond, hogy a lakók nem tudnak megegyezni semmiben. Még egy lakók ülésének a megszervezése is kihívás, a lakók egynegyede sem jelenik meg, egy aláírásgyűjtés pedig rémálom! A felső emeleteken élőket nem érdekli, hogy a pincében drogosok meg csövesek alszanak, a földszinti lakóknak meg fáj a fülük arra, hogy a tetőlakások beáznak. Az új házirend az elhidegülés gondját nem oldja meg közvetlenül, de ha majd az illetékesek megkezdik büntetni a lakókat, mert nem alakítottak házi tanácsot, vagy azért, mert nem készítettek lakólistát, vagy mert nem határozták meg precízen, hogy mely helyiségek számítanak közös helyiségnek, akkor majd biztos reagálni fognak. A büntetéseket ugyanis a ház szintjén fizetik, tehát az összeget elosztják a lakások számával, mindenkit érint majd. Nyugaton nagyon jól működik ez a módszer, pénzbüntetésekkel sok mindent el lehet érni. Valószínű, hogy a lakók jobban odafigyelnek majd környezetükre, ha belátják, hogy a büntetések valósak, és hogy a rendeletek betartását ellenőrzik. Ez majd ahhoz vezet, hogy az épületeken belül rendezik a viszonyokat, valószínű, hogy a büntetésekkel kiszűrhetjük majd a szinte mindegyik épületben meghúzódó, a többiek életminőségét rontó különcködőket – hallottuk.

Az új házirend szövege a www.mzpokret.org honlapról is letölthető.

Azok, akik félnek, és nem merik nyilvánosan közzé tenni, hogy egyedül laknak, kérhetik a házi tanácstól, hogy nevüket ne tüntessék fel a lakók listáján. Ettől függetlenül azonban a közös költségek igazságos megosztása, és mindenekelőtt a közbiztonság érdekében minden épületben lennie kell egy listának – nem baj, ha a házitanács-elnökének, vagy valamelyik másik, ezzel megbízott lakónak a fiókjában van –, amelyen felsorolják az összes lakó nevét, lakásonként. A lakók lakásaikra nem kötelesek névtáblát tenni (ez volt a legvitatottabb kérdés az új házirenddel kapcsolatos képviselő-testületi vita során), lakásuk számát azonban kötelesek feltüntetni az ajtón. A magánházak lakói esetében sincs ez másképp, jól, az utcáról is látható helyen házszámtáblát kell felszerelniük. Minden döntés, így a nevek törlésére vonatkozóhoz is, az épület lakástulajdonosai legalább 50+1 százalékának írásos beleegyezésére van szükség, függetlenül attól, hogy mekkora, azaz, hogy hány négyzetméteres lakás van tulajdonukban.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás