Egy hónap múlva befejeződnek a munkálatok (Fotó: Ótos András)
Káty faluban a nagyobb gondok közé tartozik az, hogy a településnek nincs kiépített szennyvízelvezető csatornahálózata, a háztartások szennyvizeit emésztőgödrökbe vezetik. A talajvíz szintjének magasságától függően ezek gyakran kiöntenek, komoly veszélybe sodorva a lakók egészségét.
A Városi Vízművek az idén befejezi a falut és a városi szennyvízhálózatot összekötő főszennyvízvezeték kiépítését. Egy nagyjából 5 kilométer hosszú csőrendszerről van szó, amely Káty és az északi–4-es szennyvízgyűjtő állomás között húzódik. A munkálatok tavalyelőttkezdődtek, az összekötő részben 3,6 kilométeren nyomás alatt továbbítják a szennyvizet, 1350 méteren gravitációs szennyvízcsatornát építenek a Projektomontaža és a Graditelj NS vállalatok munkásai. A szerződés értelmében ezt 120 millió dinárért teszik, és ha minden jól megy, pontosabban: ha az időjárás megengedi, március végéig befejezik a munkát. Kátyon kiépítenek majd két szennyvízszivattyú-állomást is, az ezekre vonatkozó versenypályázatokat már kiírták, az építkezés az elkövetkező hetekben megkezdődhet. Ezeknek a munkálatoknak az értéke 18 millió dinár. Miután mindez elkészül, megkezdik a kátyi háztartások rákapcsolását a vezetékrendszerre, a vízművek igazgatója szerint erre már májusban sor kerülhet. – A kátyi csatornahálózat építését teljes mértékben a Városi Vízművek költségvetéséből finanszírozzuk, a kátyi polgároknak – a korábbi gyakorlattól eltérően – nem kell külön adót, helyi járulékot vagy valami hasonlót fizetniük érte. Ők csak a csatlakozások, azaz a házon belüli rendszer, és az utcai rendszer közötti kapcsolat megépítését fizetik majd. Ez nem olcsó, az ár attól függ, hogy a ház milyen távolságra helyezkedik el az utcai gyűjtővezetéktől. A rákapcsolási díj 70 és 100 ezer dinár között alakul, városban élők is ennyit fizetnek ezért. Valószínűleg lehetővé tesszük majd a részletfizetés lehetőségét – mondta Branko Bjelajac igazgató, és emlékeztetett arra, hogy a kátyi háztartások felében idősek laknak, akik nem tudnák pénzelni a rendszer kiépítését. Szerinte ez ahhoz vezetne, hogy azok, akiknek van pénzük, dupla, vagy tripla árat fizetnének a csatornahálózatért, a többiek pedig elállnának a bevezetéstől, ami megint csak nem áll senkinek az érdekében.
Káty az egyik legnagyobb peremvárosi településünk, a szennyvízhálózat hiánya a kilencvenes évek elejétől kezdve okoz nagy gondot. A kátyiak az ivóvíz áremelésének köszönhetik a csatornahálózatot, a szükséges pénzt ugyanis éppen az így szerzett eszközökből teremtette elő a közvállalat. Az egész rendszer kiépítése nagyjából 250 millió dinárba kerül, beleértve a falu alatt húzódó rendszer kiépítését is. Az idén nagyjából 20 kátyi utcát csatlakoztatnak majd a hálózatra, a többit jövőre, vagy 2013-ban kapcsolják rá.
A munkálatokat tegnap megtekintette Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke is, neki is meggyőződése, hogy a kátyi házak közül jó néhányat már az idén sikerül a városi csatornahálózatra kapcsolni, de egy-két éven belül minden háztartásban számíthatnak majd erre.
Az igazgató beszélt arról is, hogy hamarosan, pontosabban a képviselő-testület következő ülésén már elfogadják a Városi Vízművek stratégiai partnerének megválasztásával kapcsolatos dokumentumjavaslatot, ezután megkezdődhet a partnerkeresés. Az újvidéki vízművek megvásárolása iránt sok európai cég érdeklődik, aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a városok ivóvízellátását Európában sehol sem végzik kizárólag közös tulajdonban lévő vállalatok, a privát szektor mindenhol jelen van. Miért drága az ivóvíz? A Városi Vízművek igazgatója tegnap szemléltető választ adott arra a kérdésre, hogy Újvidéken miért drága a csapvíz. Rendszerünket Niš város rendszerével hasonlította össze, és megmagyarázta, hogy Újvidék sík területen van, ezért a hálózat sokkal bonyolultabb, mint máshol, ahol a gravitáció sokat segít. Az egyik legösszetettebb víz-és szennyvízrendszer Szerbiában. – Nišben nincsenek szivattyúállomások, nálunk 40-50 ilyen működik. A szerbiai városban 6-an vagy 7-en dolgoznak a szivattyúk karbantartásán, nálunk 60-an, 70-en. Kiadásaink 10-szer nagyobbak, mint a nišiek kiadásai, az ár pedig alig különbözik: ott 50, itt 80 dinárba kerül egy köbméter víz, ez azt jelenti, hogy ők 5-ször drágábban dolgoznak. Az idén 1,3 milliárd dinárt fordítunk beruházásokra, ezt a pénzt is elő kell teremteni valamiből – mentegetőzött Bjelajac. |
